Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

2. Arvizvédekezés

hágással fenyegeti, a védekezést a már ismertetett módszerek alkalma­zásával kell megkísérelni. Tekintettel azonban arra, hogy ebben az eset­ben igen gyors áradásokkal kell számolni, és a hideg idő miatt a mun­kakörülmények nagyon kedvezőtlenek, a veszélyes szakaszok védelmére a várható torlaszképződési helyeken előre fel kell készülni. 2.5. Az árvízvédekezéshez szükséges anyagok és eszközök biztosítása Az árvízvédekezéshez szükséges anyagok és eszközök biztosítása két formában történik. Egyrészt, a legfontosabb védelmi anyagok és gépek az Ár- és Bel­vízvédelmi Szabályzat előírásai szerint a védekezési munkákat ellátó, ill. irányitó vízügyi igazgatóságoknál és az ÁBKSZ-nél un. védelmi ké­szenlétben tartatnak. Ezeket más célra felhasználni nem szabad. A leg­fontosabb ilyen anyagok és eszközök a következők:- fő anyagok; homokzsák, pátria, lemez, faanyagok (cölöpök, pallók, deszkák, faszádpallók, gerendák);- fontosabb eszközök: kézi szerszámok, kézi világítóeszközök, cö­löp - és szádfalverők, kompresszorok, világitó gépcsoportok, szivattyúk, vizijármüvek. Emellett rendelkezésre áll, védekezéskor az igazgatóságok teljes anyagkészlete, gépparkja, elsősorban a földmunkagép, közúti és vizi szállítóeszköz parkja. Másrészt abban az esetben, ha az igazgatóságok, ill. a Vízügyi Szolgálat anyagai és eszközei a védekezéshez nem elégségesek, a ren­delkezésre állnak a különböző tárcákkal kötött együttműködési tervekben rögzített anyagok és eszközök. Különleges nagy veszély esetén pedig az ország összes mozgósítható készlete. 103

Next

/
Oldalképek
Tartalom