Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
2. Arvizvédekezés
A szervezet működésének természetesen számos feltétele van, melyek hiányában feladatát etlátni nem tudja. Ezek közül a legfontosabbak a következők:- a folyók vízjárásának, a vízgyűjtő hidrometeorológiai viszonyainak mindenkori pontos ismerete, az erre vonatkozó adatok folyamatos gyűjtése, értékelése és ennek alapján az árvizek lehető legpontosabb előrejelzése;- a védekezéshez szükséges műszaki adatok összegyűjtése, nyilvántartása, a szükséges munkaerő, gép, anyag, felszerelés és szállítóeszköz biztosítása, azaz pontos, naprakész árvizvédekezési tervekre van szükség;- az árvíz védelmi müvekre gyakorolt hatásának pontos megfigyelése, rögzítése, a tapasztalatok értékelése és ennek alapján a leghatékonyabb védekezési módszerek kidolgozása és begyakorlása. A következőkben a sikeres árvízvédekezés e három alapkövetelményét tekintjük át a felsorolás sorrendjében. 2.2. .Az árvizek előrejelzése Az árvizek lehető legpontosabb előrejelzése a sikeres védekezés egyik alapfeltétele. Ezért, bár az előrejelzés kimondottan hidrológiai feladat, és igy nem tartozik e tárgy témakörébe, szükséges egészen röviden áttekinteni az árvíz-előrejelzés jelenlegi lehetőségeit. Az árvíz előrejelzés feladata megmondani azt, hogy a folyón levonuló adott árvíz, a folyó mentén előre kijelölt szelvényekben, mikor, mennyi ideig és milyen vízállással fog tetőzni annak érdekében, hogy az esetleg szükséges védelmi intézkedések időben végrehajthatók legyenek. Az előrejelzéseket két nagy csoportba sorolhatjuk:- hosszú idejű előrejelzések,- rövid idejű előrejelzések. A hosszú idejű előrejelzések tulajdonképpeni célja az, hogy egy hosszabb időszak vízjárását jelezzék előre, tehát mintegy megbecsüljék annak valószínűségét, hogy az előrejelzett időszakban kell-e árvízre számítani, vagy sem. (Például: a tavaszi hőolvadásból várhatő-e nagyobb árvíz kialakulása a vizsgált folyón, vagy sem.) Ezek az árvízi előrejelzések szükségszerűen mindig a hosszú idejű meteorológiai előrejelzéseket használják fel, igy pontosságukat jelentősen befolyásolják a meteorológiai előrejelzések esetleges hibái. Ezért ezek az árvízvédekezésnél közvetlenül nem használhatók, de jól hasznosíthatók a felkészülés időszakában, mivel tájékoztatást adnak a várható árvízi eseményekről. 87
