Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
Az árvízvédelemről általában
Az árvizek elleni védekezés gondos megszervezésére és végrehajtására jól kiépitett védelmi rendszer esetén is szükség van. Ennek oka, hogy az árvizvédelmi müvek zömében földből készült létesitmények, és ezért nagymértékben ki vannak téve az időjárás és a viz romboló hatásának, mely részben külső eróziós és mechanikai (pl. hullámverés), részben a földmüveken átszivárgó vizek következtében belső szerkezetet romboló hatások. Ezek olyan - előre meg nem határozható - jelenségek, melyek csak árviz idején jelentkeznek. így elhárításukra mindig készen kell lenni. Bizonytalan az árvizek magasságának és tartósságának meghatározási lehetősége is. Ezeket az árvizvédelmi müvek méretezése szempontjából igen fontos jellemzőket, csak bizonyos valószínűséggel lehet megállapítani, és ez a körülmény már sok árvizkatasztrófa okozója volt. Ugyanakkor az árvizvédelmi müvek "teljes" biztonságra való kiépítése az igen magas költségek miatt általában nem lehetséges. Jól kiépitett védelmi rendszer és gondosan megszervezett védekezés esetén is előfordulhat, hogy az árvizvédelmi müvek nem tudnak ellenállni a rájuk nehezedő árviz nyomásának, és a viz betör az ármentesitett területre. Ebben az esetben a védekezés elsőrendű feladata a veszélyeztetett területen az élet- és vagyonmentés, az árviz szétterülésének minél kisebb területre való korlátozása, a viz mielőbbi visszavezetése a folyó medrébe és a megrongálódott védelmi müvek helyreállítása. A következőkben az árvízvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat az előzőekben ismertetett csoportosításban tárgyaljuk. Mielőtt azonban a részletes tárgyalást elkezdenénk, meg kell ismerkednünk néhány alapfogalommal (1. ábra). Árviz a folyó középvizi medrének partéiét meghaladó, tehát a kö- zépvizi mederből kilépő viz. Artér az a legmagasabb árvizszintnél alacsonyabban fekvő terület, melyet - a folyó természetes állapotában - az árviz akadálytalanul elönt. Védett ártér (ármentesitett terület) az ártérnek az a része, amelyről árvizvédelmi müvek létesítésével az árvizet kizárták. Árvizvédelmi öblözet a védett ártérnek a magaspartokkal és árvizvédelmi müvekkel határolt olyan önálló része, amelyet az árvizvédelmi müvek tönkremenetele esetén az árviz elönt, de onnan a viz a védett ártér más területeire (öblözeteibe) átlépni nem tud. (A védett ártér árvizvédelmi öblözetek sorozatából áll.) Hullámtér az ártérnek az a része, melyet az árviz az árvizvédelmi müvek kiépítése után is akadálytalanul elönt, vagyis az árvizek zavartalan levezetését biztositő terület (árvízi meder). Árvizvédelmi mü mind az a térszín alatti és feletti mesterséges létesítmény, amely a folyók árvizének kártételei elleni közvetlen vágy- közvetett védelmet szolgálja. 6
