Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
1. Ármentesités
amit (6) egyenletnek megfelelő alakra rendezve Az = _Qma_ 4X (9) (K + K ) m h- ahol a felulvonás a számítási szakaszokra vonatkozó átlagértékeket jelöli. A bemutatott alapösszefüggéseket a gyakorlat számára különböző numerikus és grafikus számítási eljárásokra alakították át. A feladat azonban táblázatos formában, hagyományos módszerekkel (kézi számítással) is könnyen és gyorsan megoldható. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a számítási szelvények, illetve számítási szakaszok kiválasztásánál nagy gonddal kell eljárni. Számítási szelvénynek elfajult szelvényt nem szabad választani. A számítási szakaszt pedig úgy kell megválasztani, hogy az esés és a nedvesített szelvény, valamint a vízhozam és a simasági tényező megközelítően állandó legyen, illetőleg fokozatosan változzon. Végül a felszingörbék számításánál mindig szem előtt kell tartani, hogy a közelítően helyes számitás csak a simasági tényező "tényleges" (összetartozó vízhozam- mérésekből és vizszintrögzitésekből visszaszámított) értékei alapján várható. Sajnos az osztott szelvénnyel végzendő felszingörbe számitás legnehezebb és legbizonytalanabb kérdése éppen a hullámtér simaságának felvétele. Megbízható mérési adatok hiányában a hullámtér simasága általában csak becsléssel határozható meg. A magyarországi medrekre alkalmazható simasági tényezők határértékeit az 1. táblázat tartalmazza. Ennek megfelelően a számított árvízi felszingörbék megbízhatósága is kisebb. 1.312. A gátak helyszínrajzi vonalvezetése és a hullámtér rendezése Az árvízvédelmi gátak közé szorított folyók árvizeinek zavartalan levezetése jelentős műszaki probléma, melynek sarkalatos kérdése az árvízvédelmi gátak helyes vonalvezetése és a jól rendezett hullámtér. Sajnos a magyarországi árvízvédelmi gátak helyszínrajzi vonalozásának kialakításánál többnyire még a legfontosabb követelményeket sem vették figyelembe, hullámtér rendezésről pedig egyáltalán nem beszélhetünk. Ennek oka részben az egyéni tulajdonérdekek érvényesülése, részben a szükséges anyagi fedezet hiánya volt. A gátak erősítésével egyidőben lehetőleg ezeket a problémákat is meg kell oldani. A gátak helyszínrajzi vonalvezetésénél arra kell törekedni, hogy a gátak nagyjából párhuzamosan haladjnak a folyó medrével, illetőleg 40
