Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
1. Ármentesités
ben) közötti kapcsolatot modern hírközlő hálózat biztosítja. A hírközlő hálózat két, egymással összekapcsolt rendszerből áll. Az egyik a gátakon elhelyezett vezetékes (telefon), a másik a vezeték nélküli (rövidhullámú rádió) hálózat, mely együttesen biztosítja védekezés idején a szükséges összeköttetést. A vezetékes hálózatot a gátak mentén elhelyezett oszlopos légvezeték vagy földkábel alkalmazásával alakították ki. A két rendszer összekapcsolását félautomata vagy automata központok biztosítják. 1.3. Ármentesités folyószabályozással Magyarország ármentesitése majdnem kizárólag folyószabályozással valósult meg, ezért az ármentesitésnek ezt a módszerét ismertetjük részletesen. Elöljáróban azonban - a későbbi félreértések elkerülése érdekében - néhány kérdést tisztázni kell. A folyó tágabb értelemben vett medre a vízgyűjtő területnek az a legmélyebb árka - folyóvölgye - amelyben az összegyülekezett viz, tehát az árvíz is, lefolyik. Ebben az értelemben tehát az ártér a folyó medre, mert az árvíz a folyó szabályozatlan állapotában az ártéren folyik le (5. ábra). A folyó völgyszelvénye A folyószabályozás célja olyan meder megteremtése és fenntartása, amelyben a vízgyűjtőről érkező viz, hordalék és jég, károkozás nélkül vonulhat le. Az ármentesités tehát a folyószabályozás szerves része, mivel célja nemcsak az, hogy az árterület lehető legnagyobb részét az elöntés veszélyétől megmentse, hanem az is, hogy az árvizek gyors, legkedvezőbb hidraulikai viszonyok melletti levonulását elősegítse. Ez utóbbi cél a középvizi meder szabályozása nélkül nem érhető el. 34
