Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
1. Ármentesités
b) Két kisebb folyón árapasztó csatorna épült az árvizek elterelésére. c) A védett árterek mélységében a katasztrófális árvizek kártételeinek csökkentésére- néhány heves vizjárásu folyó mentén az árvizvédelmi gátak kiépítési mértékét meghaladó árvizek felfogására szükségtározók épültek,- néhány nagyváros és település védelmére körtöltés épült, és végül- az árvizek szétterülésének megakadályozására, illetve terelésére pedig lokalizációs vonalak épültek, illetőleg kijelölték az erre a célra alkalmas létesítményeket (például közúti és vasúti töltéseket). 1.24. Az ország ármentesitési rendszerének fontosabb létesítményei- _________________________ ^ Az ország ármentesitési rendszerének fő létesítménye az árvizvédelmi gát. A gátrendszer kiépítésével egyidőben azonban számos egyéb problémát is meg kellett oldalni, melyek további kiegészítő müvek építését tették szükségessé. Ezek a következők: Elsősorban meg kellett oldalni a folyókba torkolló vízfolyások gátakon való átvezetését, illetve a gátrendszerek kiépítésével az ártereken rekedő belvizek (csapadékvizek) befogadóba juttatását. Erre két megoldást alkalmaztak, vagy visszatöltésezték a betorkollő vízfolyást, illetve csatornát, vagy torkolati műtárgyat építettek. A gátak közötti területen (a hullámtéren) meg kellett akadályozni, hogy a folyó a medrét olyan mértékben változtassa, hogy ez a mederváltozás az árvizvédelmi gátakat veszélyeztesse, hogy ne keletkezhessenek káros hordalék-rakődások stb. Tehát végre kellett hajtani a gátak közé szorított folyó középvizszabályozását. A középvizszabáiyozás müveivel e tárgy keretében a továbbiakban nem foglalkozunk, mivel ezek a folyószabályozás tárgykörébe tartoznak. A széles hullámtereken meg kellett akadályozni olyan hullámzás keletkezését, melynek következtében a földből készült gátakon kialakuló hullámverés károkat okozhat. Ebből a célból a gátak hullámtéri oldalán erdősávot, un. véderdőt telepítettek. A földgátakon és főleg azok alatt, árvízkor átszivárgó vizek összegyűjtéséről és elvezetéséről is gondoskodni kell. Ennek érdekében gyűjtő és vízelvezető csatornákat építettek. Ezekkel a létesítményekkel itt nem foglalkozunk, mivel ezek a belvízrendezés tárgykörébe tartoznak. Végül meg kellett oldalni a gátrendszerek megközelítési lehetőségét, árvíz idején a hírközlést és a gátak őrzését, ellenőrzését és védelmét végrehajtó személyzet elhelyezését. Ennek érdekében megközelítő utakat, hírközlő hálózatot, védelmi központokat és gátőrházakat kellett építeni. 25
