Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
1. Ármentesités
1.12. Az árvízkárok csökkentése műszaki beavatkozásokkal Az árvízkárok csökkentésének ma már legelterjedtebb módszere az, amikor különböző mUszaki beavatkozásokkal érik el a kívánt célt. Ezek a következők:- folyószabályozás,- az árvizek elterelése,- az árvizek visszatartása a vízgyűjtőn,- területi védelmi rendszer (lokalizáció). Természetesen az egyes beavatkozások között nem lehet éles határvonalat huzni, sőt a valóságban mindig több megoldás kombinációját alkalmazzák - igy hazánkban is - de a jobb áttekinthetőség érdekében a lehetőségeket a fenti csoportosítás szerint tárgyaljuk. 1.121. Folyószabályozás Ä folyószabályozással végrehajtott ármentesités egyrészt jobb le- folyási viszonyokat teremt az árvizek levonulásához, másrészt megaka - dályozza az ártéren az árvizek szétterülését. A. jobb lefolyási viszonyok biztosítása a köz ép vízhozamok befogadásához szükséges meder egységes, a folyó teljes hosszában való kialakításával, a túlságosan nagy (elfajult) kanyarulatok átvágásával - tehát az esés növelésével - majd az igy kialakított meder rögzítésével történik. E beavatkozások következtében meggyorsul az árvíz levonulása, tehát csökken az elöntések ideje. Ez a megoldás szűk völgyü, nagyesésű, kisvizhozamu folyók vagy folyószakaszok esetében önmagában is elegendő lehet az ármentesitésre. A folyószabályozásnak ezt a módját közép- vízi szabályozásnak nevezik. Nagy vizhozamu, kisesésű, széles árterü folyókon vagy folyószakaszokon a középvizszabályozás az árvízkárok elhárítására önmagában nem elegendő. Ilyen esetben a középvizi meder két oldalán, az árvizek levezetésére alkalmas sávot jelölnek ki, melyet árvízvédelmi gátakkal határolnak és ezzel akadályozzák meg, hogy az árvíz az ártéren szétterüljön. Tehát tulajdonképpen mesterséges árvízi medret építenek a fo- lyónak. A folyószabályozásnak ezt a módját nagyvizszabályozásnak neve- zik. A nagyvizszabályozással végrehajtott ármentesités azonban csak a középvizszabályozással együtt alkalmazva lehet eredményes, mivel a gátak közé szorított folyó szabályozatlan, vagy nem kellően szabályozott középvizi medrében az árvízvédelmi gátakat veszélyeztető elfajulások keletkezhetnek. A hordalék lerakódások - hosszabb, rövidebb folyószakaszokon - olyan mederemelkedést okozhat, melynek következtében az 13
