Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)
zes gátszakaszok esetében tehát a csatornákat a fakadóvizes terület peremén kell elhelyezni, a belvizrendezés módszereinek megfelelő kialakítással. 1.315 Mellé kvíz folyás ok és csatornák torkolati müvei Mellékvizfolyások és csatornák torkolati szakaszán - mint azt az előzőekben láttuk - két megoldás alkalmazható: a vissza- töltésezés és torkolati műtárgy létesítése. A választás mindig gazdasági mérlegelés kérdése, közel egyenrangú műszaki megoldásokról lévén szó. Visszatöltésezés esetén a mértékadó árvizszintet a befogadó mértékadó árvizszintjének kivetetitésével határozzák meg. A tervezés ezek után az eddig elmondottak értelemszerű alkalmazásával történik. Torkolati műtárgy létesítése esetén ismét két megoldás lehetséges: zsilip vagy árvizkapu épitése, illetve mindkettő kiegészülhet szivattyúteleppel. A szivattyutelepekkel itt nem foglalkozunk, mivel ezek nem a gát testébe, hanem mindig a gát mellé épülnek, és csak nyomócsöveik keresztezik a gátat. A nyomócső keresztezéseket a 1.316 pontban ismertetjük. Itt csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy e műtárgyak alapozásánál kell nagy gonddal eljárni, annak érdekében, hogy hidraulikus talajtörés veszélyét ne idézzék elő sem építés, sem üzem közben. Az árvíz kapus megoldásra ritkán kerül sor. Ezek olyan nagy egyedi létesítmények, melyeknek tervezésével itt szintén nem foglalkozunk. A mütárgyas megoldások közül a leggyakoribb a zsilipes megoldás. Mivel ezek a zsilipek nem szakítják meg a gát folyamatosságát és mélyen a gát testében helyezkednek el, a csőzsilip elnevezés a szokásos. Egy csőzsilip hossz-metszetét a 17. ábrán mutatjuk be. Ezek a csőzsilipek, mint a töltés testébe épített idegen testek és mert rendszerint a terep legalacsonyabb pontján épültek, árvíz idején a legveszélyesebb helyei a gátaknak. Ezért tervezésükkor különös gonddal kell eljárni, a következő szempontok figyelembevételével:- a műtárgy lehetőleg helyszínen készített vasbetonból épüljön;- a műtárgy és a gát csatlakozási felületén káros szivárgás ne lépjen fel. Ezért a csőre megfelelő távolságban "gallérokat" kell kiképezni, vagy ha a kellő szivárgási hossz 59