Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)
Tekintettel arra, hogy az árvízvédelmi gátak építéséhez ill. erősítéséhez nagytömegű földanyag szükséges, többnyire komoly probléma a megfelelő méretű anyagnyerő helyek, anyaggödrök kijelölése, elsősorban a termőföldek védelme szempontjából. Ezért a védett területen lehetőleg nem nyitnak anyaggödröt. Ezek után két lehetőség marad: vagy a hullámtérről, vagy a folyó medréből szerzik be a szükséges földanyagot. Az ezeken a helyeken található földanyagok általában zömében homok, kavics és homokos-kavics, tehát vízáteresztő, vagy valamilyen kötött vízzáró talajok. A gátak építésére természetesen - megfelelő méretek mellett - mindkét talajfajta alkalmas. A gátszelvény kialakításánál azonban - a méreteken kívül - a két különböző talajfajta szelvényen belüli elhelyezésével is alkalmazkodni kell e talajfajták fizikai tulajdonságaihoz. Ha uj töltést homok, kavics vagy homokos-kavics anyagból épitenek, akkor a töltés szelvényét úgy kell kialakítani, hogy a töltés viz felőli oldalára vízzáró anyagból szigetelő réteget kell kiképezni (4f ábra). Erec/eti töltés Stabilizált korona Magasítás kötött anyagból Stabilizált korona Magasítás és erősítés kötött anyagból Szükség esetén a rézsű. b./ szerint, lapositható A rézső /oposifása érdekében /enyesett tó/tésnész anyaga az erősítéshez felhasználva. Eredeti töltés 16. ábra Töltéserősítés és magasítás a) szemcsés anyagból; b) kötött anyagból 56