Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)

I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)

A szelvény kialakításához tartozik a töltés két oldalán levő védősáv rendezése is úgy, hogy annak a töltés lábától kifelé mintegy 20:l-es lejtése legyen. A töltés koronáját 5 %-os oldaleséssel domborítani kell.. Ezzel a megoldással biztosítható a csapadékvíz elvezetése a töltés felületéről. Ugyanakkor azonban védeni kell az igy kialakított töltés teljes felületét a lefolyó csapadék, a viz felőli rézsüt pedig még a hullámverés és az áramló viz eróziójától is. Ezért a töltés felületére gyepszőnyeget kell telepíteni. A jó gyeptakaró kialakítása érdekében a töltés teljes felületét 30 cm vastagságban humusszal kell borítani (a humuszréteg nem számit bele a töltés szükséges geometriai méretébe). Előfordulhat, hogy a viz felőli rézsüt valamilyen ok miatt nem lehet 3:1 hajlásúra kialakítani. Ilyen esetben a 2;l-nél meredekebb hajlású rézsüt valamilyen szilárd burkolattal kell védeni. Ezeknél a burkolatoknál az ágyazásra igen nagy gondot kell fordítani (legjobban bevált a zúzottkő ágyazat), mert ellenkező esetben a hullámverés a burkolat résein át kiszívja a töltés anyagát és a burkolat beszakad. Ezekkel a burkolatokkal kapcsolatos hazai tapasztalatok általában kedvezőtlenek, igy alkalmazásukat lehetőleg kerülni kell.

Végül, ha a koronán rendszeres közeledés van - és többnyire ez a helyzet - a koronát egyszerű módszerekkel a közlekedés számára stabilizálni kell. Erre a célra általában megfelel a kavics-föld, vagy homok-föld keverékü stabilizáció (15. ábra).

A gátak keresztszelvényeinek kialakításával kapcsolatban befejezésül beszélni kell még az építésre, illetve erősítésre felhasználható földanyagokról. Itt ismételten ki kell hangsúlyozni, hogy a keresztszelvény kialakításánál - mint azt a méretezés során már láttuk - döntő szerepe van a rendelkezésre álló földanyagnak, mivel az árvízvédelmi gátak nagy hosszakra elnyúló terjedelme miatt építésükre, illetve erősítésükre kizárólag a helyben található földanyagok jöhetnek számításra.

Az árvízvédelmi gátaknál az időszakos igénybevétel miatt az elsőrendű követelmény mindig' az állékonyság, az átszivárgó viz mennyisége általában másodrendű kérdés. Éppen ezért - feltéve, hogy a gát méreteit a felhasználandó földanyag fizikai, mechanikai tulajdonságainak és a fellépő igénybevételnek megfelelően állapították meg - a gátak építéséhez, illetve erősítéséhez bármilyen természetes talajfajta felhasználható. Kivételt képeznek a szerves és a vízben oldódó sókat tartalmazó talajok (pl. tőzeg vagy szikes talajok).

54