Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)

A természetes felszíni vizek szabályozásáról általában

A természetes felszíni vizek szabályozásáról általában A tervszerű vízgazdálkodást ma már világszerte a mezőgaz­dasági, ipari és társadalmi fejlődés egyik alapjának tekintik. Ugyan­akkor a tervszerű vízgazdálkodás egyik alapvető feltétele a termé­szetes felszíni vizek, a folyók- és állóvizek szabályozása. Az ember viz nélkül nem élhet, ezért mindig igyekezett mi­nél közelebb megtelepedni az életet jelentő vizet adó folyókhoz, tavakhoz. Ez a közelség természetesen nemcsak előnyökkel, köny- nyü vízbeszerzési lehetőségekkel, hanem hátrányokkal is járt, számolni kellett az áradások miatti károkkal. Az emberi társada­lom fejlődésének kezdeti szakaszában a kártételek nem voltak túl nagyok, hiszen az ember könnyedén tudta változtatni lakóhelyét - mivel ez nem volt állandó helyhez kötve - és kitudott térni az áradások elől. A társadalom fejlődésével ez a kitérési lehetőség azonban egyre csökkent. Az ember megpróbált védekezni az ár­vizek ellen és ezzel a tevékenységével tulajdonképpen megteremtette a viz szabályoz ás alapját. Később természetesen nőttek a követel­mények, nem állt rendelkezésre korlátlanul az éltető viz, illetve oda is elakarták juttatni, ahol addig nem volt. Ehhez azonban be kellett avatkozni a folyók és tavak természetes életébe, vagyis az ember úgy változtatta meg - szabályozta - a természetes állapotot, hogy számára kedvezőbb körülményeket teremtett. A vizszabályozás tehát egyrészt kárelhárítási, másrészt víz­hasznosítási célt szolgál. A vizszabályozás tehát, a természetes folyók és állóvizek kártételeinek megakadályozására, illetve a vizhasznositás elősegí­tésére szolgáló olyan vizi-müszaki tevékenység, -mely a folyó- és állóvizek medrére és környezetére kiterjedően a vízrajzi viszo­nyokat módosítja, vagy megváltoztatja. Ez az általánosan megfogalmazott vizszabályazási tevékeny­ség a következő feladatcsoportokba sorolható:- folyószabályozás,- tószabályozás,- hegy- és dombvidéki vízrendezés,- síkvidéki vízrendezés. Tárgyunk keretében csak az első két tevékenységi kör fel­adataival foglalkozunk. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom