Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)

I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)

vagy földkábel alkalmazásával alakították ki. A két rendszer össze kapcsolását félautomata vagy automata központok biztosítják. 1.3 Ármentesítés nagyvízi mederszabályozással Magyarország ármentesitése majdnem kizárólag nagyvizi mederszabályozással valósult meg, ezért az ármentesitésnek ezt a módszerét ismertetjük részletesen. Hazánk árviz által veszélyeztetett területeinek ármentesitése napjainkig - mint azt az előzőekben láttuk - gyakorlatilag befeje­ződött. A ma és a jövő feladata a már kiépitett árvizvédelmi mü­vek - elsősorban a gátak - védőképességének növelése és fenntar­tása. így a továbbiakban a hangsúlyt - természetesen az ármente- sités általános kérdéseinek egyidejű bemutatása mellett - e fela­datokra helyezzük. 1.31 Tervezés A tervezés során a következő feladatokat kell megoldani;- meg kell határozni az árvízi meder geometriai méreteit,- meg kell tervezni a gátak helyszínrajzi vonalvezetését és a hullámtér rendezését,- meg kell határozni a gátak geometriai méreteit,- gondoskodni kell a gátakon átszivárgó vizek elvezetéséről,- meg kell tervezni a mellékvizfolyások és csatornák torko­lati müveit,- meg kell tervezni az árvizi medret keresztező létesítmé­nyek, (pl. közutak, vasutak, különböző lég- és csőveze­tékek) műtárgyait. • 1.311 Az árvizi meder geometriai méreteinek meghatározása A feladat kettős: egyrészt meg kell határozni a- kiépítésre mértékadó árvizet, másrészt ennek ismeretében- az árvizi meder geometriai méreteit. Az árvizi meder geometriai méreteinek megállapítása első­sorban gazdasági mérlegelés kérdése. A cél nyilvánvalóan az, hogy a lehető legnagyobb árvizet, a lehető legkeskenyebb árvizi 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom