Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)

I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)

próbálkozások során is a műszaki beavatkozások módszerét alkal­mazták, és az idők folyamán kialakult ármentesitési rendszer szinte kizárólag nagyvizi mederszabályozással valósult meg. Épí­tettek ugyan két kisebb jelentőségű árapasztó csatornát, de ezek a rendszer jellegét nem befolyásolják. A folyók - a Duna, mint főfolyó és vízrendszerének folyója: a Rába, a Rábca, a Sió, a Dráva, a Mura, a Tisza és völgyének folyói; a Túr, a Szamos, a Kraszna, a Bodrog, a Hernád, a Sajó, a Zagyva, a Tárná, a Körösök, a Berettyó és a Maros - mentén kiépült árvízvédelmi gátak hossza kereken 3930 km, melyből 3910 km földgát, 20 km pedig téglából, köböl és betonból épült árvízvédelmi fal. Ezzel szemben - mint már említettük - összesen két folyón, a Lajtán és a Répcén épült árapasztó csatorna. Az előbbi hossza 13 km, víz­szállító képessége 50 m3/s, az utóbbi hossza 10 km, vízszállító képessége 120 m3/s (3. ábra). Szerves részei ezen kívül az ármentesitési rendszernek azok az árvízvédelmi müvek, melyek egy-egy katasztrofális árvíz­nél a védett ártérre betört vizek lokalizálására hivatottak azáltal, hogy a vizek szétterülését minél kisebb területre korlátozzák. Összefoglalva, az ország ármentesitési rendszerének felépí­tése a következő: a) Összefüggő árvízvédelmi gátak épültek a folyók többségé­nek mindkét partján, amelyek az országhatárnál csatla­koznak a szomszédos országok gátjaihoz. b) Két kisebb folyón árapasztó csatorna épült az árvizek el­terelésére. c) A védett árterek mélységében a katasztrofális árvizek kár­tételeinek csökkentésére- néhány heves vizj árásu folyó mentén az árvízvédelmi gátak kiépítési mértékét meghaladó árvizek felfogására szükségtározók épültek,- néhány nagyváros és település védelmére körtöltés épült, és végül- az árvizek szétterülésének megakadályozására, illetve terelésére pedig lokalizációs vonalak épültek, illetőleg kijelölték az erre a célra alkalmas létesítményeket (például közúti és vasúti töltéseket). 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom