Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
II. Tószabályozás
2. Vízszintszabályozás Az előzőekben feltártuk azokat a fontosabb elvárásokat, amelyek a tószabályozás tekintetében mértékadóak. Ezek mindegyike valamilyen módon kötődik a tó viz szintjének szabályozásához. Vannak közöttük olyanok, amelyek az alacsony vizszintet, de olyanok is, amelyek a magasabb szintet igénylik. Ezek közül a fontosabbak a következők;- a partok védelme szempontjából (a hullámverés, a jég kártétele stb. elleni védelem érdekében) az alacsony vizszint a kedvező,- a tavaszi nagyvizek fogadásához szintén alacsony vizszint szükséges,- a tó környezetében a kivitelezési, épitési munkákat az alacsony vízállás könnyíti meg,- a vizkészletgazdálkodás az öntözési idényen kívüli időszakban a lehető legmagasabb vízállást igényli,- az üdülés, vizi sport, fürdés a nyári időszakban a magas vízállást kívánja,- a vízminőség-védelem a mindenkori helyzettől függően más és más vízállást kíván meg,- a nádgazdálkodásnak a közel állandó vizszint kedvez,- a természetvédelem szintén állandó vizszintet kíván, különösen a tavaszi magas vízállásra érzékeny,- a terület és településfejlesztés aránylag kismértékű vizszint ingadozást visel el,- a halászat a halak élettani sajátságait figyelembe vevő, éven belül változó vizszintet kíván,- a hajózáshoz a merülés figyelembevételével megállapított legalacsonyabb vizszintet kell biztosítani, e felett nem érzékeny a változásra. Az előző felsorolásból látható, hogy milyen eltérő igényeket kell a vizszint szabályozásnak kielégíteni. E feladatot maradéktalanul általában nem is lehet megoldani, ezért az igények között fontossági sorrendet kell megállapítani, és nagyobb hangsúlyt a fontosabb igények teljesítésére kell helyezni. Egy tó esetében a vízszintszabályozás megvalósítása gyakorlatilag azt jelenti, hogy műszaki és gazdasági elemzések alapján, a vízmérleg figyelembevételével kell kiválasztani azt a vizszintet, 217
