Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)

II. Tószabályozás

«i

A tó párolgási viszonyainak jellemzésénél törekedni kell a helyszini mérések adatainak a felhasználására. Ha a tófelület párolgására nincs mért adat, akkor a léghőmérsékleti viszonyok alapján, a hidrológiai hasonlóság módszerével kell a jellemző párolgási értékeket meghatározni. Az irodalomban is találhatók képletek a párolgás meghatározására, amelyek közül egyet közlünk;

P = 146, 65 . (eQ - e) . (1 + 0,2 . v)

ahol P a havi párolgás mm-ben, eQ a havi közepes vizhőmérséklethez tartozó telítettségi páranyomás, e a mért havi közepes páranyomás Pa-ban, valamint v a havi közepes szélsebesség m/s-ban. Az összefüggésben szereplő állandók értéke tavanként változik, amelyre bizonyítékként álljon itt a Balatonra érvényes képlet:

PD = 13,33 . (e - e) . (0,33 + 0, 1 . v) . n

D O

ahol a tényezők a napi értékek és az n a hónap napjainak a száma.

Megjegyezzük, hogy a teljes párolgási érték kiszámításánál figyelembe kell venni a növényzet által elpárologtatott mennyiséget is.

Vizlevezetésen a tó természetes, vagy mesterséges vízlevezetőjén keresztül való elfolyást kell érteni. A mesterségesen leeresztett vízmennyiséget a leeresztő zsilip mérési adataiból a hitelesített vizhozamgörbe segítségével lehet meghatározni. Természetes vizleeresztés esetén gondoskodni kell a vízhozam megfelelő méréséről és az észlelési adatokból kell a vízmennyiséget meghatározni. A tó vízkészletét a felszín alatti elfolyás is csökkenti. Ennek meghatározására ugyanaz érvényes, amit a felszín alatti hozzáfólyásnál irtunk.

A tóból a viz kivehető közvetve és közvetlenül. A közvetetten kivett viz lényegében azt jelenti, hogy a tóból kifolyó vízfolyásból történik a viz kivétele. Erre ugyanaz vonatkozik, mint a vizleve- zetésre. A közvetlen vízkivétel mennyisége a vizkivételi mü teljesítményadataiból meghatározható.

Vízátvezetésekre sor kerülhet a tó vizpótlása érdekében, vagy a tó felesleges vízkészlete terhére más vízgyűjtőre is történhet átvezetés. Ennek következtében a tó szempontjából lehetnek készlet növelők (idegen vízgyűjtőből a tó vízgyűjtőjébe való átvezetés) vagy készlet csökkentők (a tó vízgyűjtőjéből idegen vízgyűjtőbe való átvezetés). Az átvezetett vízhozamok és az átvezetés időtartama alapján az átvezetett víztömeg számítható.

215