Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 2. Közép- és kisvizszabályozás
a) A természetes vízfolyások dinamikus egyensúlyi állapot elérésére törekedve önszabályozó rendszerként működnek. Ennek során a független változók (vízhozam, völgyesés, geológiai kötöttségek, stb.) időbeni, vagy hosszmenti változása a függő változók (mederesés, geometriai méretek stb.) változását vonja maga után. b) A hordalék koncentráció növekedése az esés növekedését vonja maga után, amit a folyó a dinamikus egyensúlyra törekedve fokozott kanyargással igyekszik kiegyenlíteni. c) A kanyargás megindulásakor a meder szélessége nagyobb, mint az egyenes folyóé. Kifejlődött meandereknél a mederszélesség csökken. d) A vízhozam növekedése a szélesség és az esés növekedésével, a kanyargás csökkenésével jár, de a meanderek hossza nagyobb lesz. e) A folyó hossza mentén a mederszélesség és a kanyargás csak meghatározott értékig növekedhet. A dinamikus egyensúlyi állapot elérése után a kanyarformák nagyjából változatlanok maradnak, de a partok menti erózió és lerakódás hatására lefelé vándorolnak. 2.13 A folyók esésviszonyai A forrás vidékek meredek hegyoldalán leszaladó viz nagy eleven erejével rombol, mélyíti a völgyét. A tovasodort törmelék görgeteggé, kaviccsá, homokká, majd iszappá csiszolódik. A hordalékszem átmérője a megtett úttal lineárisan csökken. Mivel a hordalékszem átmérője és ezzel mérete a torkolat felé haladva csökken, a folyó egyensúlya csak úgy lehetséges, ha a meder esése is csökken a torkolat felé. Ebből következik, hogy a folyó hossz-szelvénye felülről nézve homorú görbe. (36. ábra) A hegyvidéki felső szakaszon a viz a völgy mélyítésével, a síksági alsó szakaszon a hordalék lerakásával igyekszik az egyensúlyi helyzetnek megfelelő esést előállítani. Relativ egyensúly azonban csak a közép-szakaszon van. A leirt szabályos hossz-szelvény csak homogén anyagban állhatna elő. A valóságban a tektonikai törésvonalak és a fölöttük kialakult medencék, továbbá egyes mellékfolyók beömlésénél keletkező hordaléklerakódások helyén a hossz-szelvény kisebb-nagyobb mértékben eltér az elméleti alaktól. 99
