Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)
1. Armentesítés (nagyvízszabályozás) Az emberiség történelmét - igy természetesen Magyarországét is - végig kisérik az árvizek. Az árvízkárok teljes kiküszöbölése még ma sem lehetséges, de azok műszaki beavatkozásokkal és megfelelő gazdasági rendszabályokkal lényegesen csökkenthetők. A folyók árterületét már az első letelepülők igénybe vették. A települések eleinte azonban mindig az ártér szélén, vagy kiemel kedő magaslatain, vagyis az árvizjárta területen kivül alakultak ki. Később azonban a földművelés egyre nagyobb fokú térhódítása, majd az ipar kifejlődésének következményeként, az ember mindinkább igyekezett a folyók közelébe megtelepedni, mert az éltető vízre egyre nagyobb szüksége lett. Ennek a folyamatnak eredményeként a korábban zavartalanul és kis károkozással levonuló árvizek az emberi beavatkozások következtében egyre emelkedtek és mind nagyobb károkat okoztak. Nyilvánvaló, hogy az értékeit féltő ember igyekezett az árvízkárokat a tőle telhető mértékben csökkenteni. így alakultak ki a történelem során fokozatosan azok az ármentesitési módszerek, amelyekkel ma is igyekszünk az árvizek kártételeit megszüntetni, vagy legalábbis a lehetőségekhez mérten csökkenteni. Az ármentesités - amint azt az elnevezés is mutatja - valamely árvizjárta terület megszabadítása, mentesítése az árvíz kártételeitől. Az ármentesités tehát veszélyt megelőző tevékenység, melyet hosszabb folyószakaszra, vagy egész vízrendszerre kiterjedő átfogó tervek alapján olyan időszakban végeznek, amikor a folyók vizszintje a partok alatt van, és vízhozama a középvizi mederben folyik le. A cél a folyók középvizi mederéből kilépő viz, az árvíz szét terülésének megakadályozása, illetve a gazdaságos és zavartalan vizlevezetés biztosítása mellett, minél szükebb térre szorítása annak érdekében, hogy az árvízzel veszélyeztetett területek minél nagyobb részről az árvizet kizárva, azon az emberi település, a közlekedés, a mezőgazdasági müvei, az ipari termelés, általában az élet lehetőségét biztonságosabbá tegyék. Árvíz alkalmával ugyanis a medréből kilépő viz általában a legértékesebb folyómenti területeket borítja el - sokszor 20-30 km szélességben elterülve - esetleg évente többször is. A kiömlött viz egy része, az árvíz levonulása után, esetleg még hónapokig 9
