Wisnovszky Iván: Belterületi - települési - vízrendezés műveinek hidrológiai és hidraulikai méretezése (VMGT 146. VGI, Budapest, 1984)
1. A település hidrológiai környezete
33 ilyen igények kétségtelenül léteznek. Meg kell jegyezni,hogy a két emlitett hazai vizgyüjtőterület mindegyike tipikusan hegy- és dombvidéki jellegű. A hazai sikvidéki települések vízrendezése során azért kéfl jelentősen hangsúlyozni az agglomerációs szemléletű (városrendezési nyelven kifejezve) települési vízrendezést.vagy a térségi szemléletű települési vízrendezést (vízgazdálkodási nyelven kifejezve), mert ezek hiányában a vizrendezési feladat nem oldha tó meg jól. Az általánosítható megoldási módszerek összeállítása érdekében közöljük az országos településhálózat fejlesztési koncepcióban közzétett 3. táblázatot, ami a hazai településfejlesztési előirányzatok szem előtt tartásával bemutatja, hogy hazánkban mely településfajtákon, milyen arányban várható zárt csatorna rendszerű vagy nyilt árkos csapadékvíz elvezetés. 3, táblázat Hazánk településeinek várható csapadékvíz elvezetési módjai (*) Zárt csapadékNyilt árkos csaTelepülés fajta csatornázás padékviz elvezetés Kiemelt felsőfokú település 60 40 Felsőfokú központ 60 40 Középfokú központ 40 60 Kiemelt alsófokú központ 30 70 Alsófokú központ 25 75 Alsófokú település 10 90 Ennek figyelembe vételével ad áttekintést a megoldás általánosítható részleteiről a 4. táblázat. A táblázat összeállításához hidrológiai szempontból olyan település kategóriákat kellett meghatároznunk, amelyekben a települési vízrendezés műszaki megoldásai általában eltérőek. Egy kategorizálási szempont a beépitettség mértéke és ezzel szoros összhangban a szennyvízelvezetés módja. A városokról és községekről bemutatott 3. táblázatnak a harmadik oszlopa mutatja be azokat a
