Wisnovszky Iván: Belterületi - települési - vízrendezés műveinek hidrológiai és hidraulikai méretezése (VMGT 146. VGI, Budapest, 1984)
1. A település hidrológiai környezete
19 bizonyították, hogy ez a feltételezés csupán kivételes esetben igaz (22). Hazánkban ez a kivételes eset alig fordul elő,mert a tervezők legtöbbje tudatosan olyan nagyértékü lefolyási tényezővel számitja a zápor okozta lefolyás tetőző vízhozamát, hogy annak átlagos ismétlődési ideje 3-5-ször nagyobb az okozó zápor átlagos ismétlődési idejénél. Ez természetesen előnyös a biztonság szempontjából, de a műszaki tervezőket tévútra vezeti, mert gazdasági és társadalmi szempontból helyes cselekedetük hidrológiai szempontból kifogásolható. Ennek az eljárásnak a következtében szinte reménytelen törekvés elméletileg helyes műszaki tervezési módszer bevezetése a hazai csapadékcsatornázási (települési vizrendezési) gyakorlatba. A záporeseménynek és a belőle keletkező lefolyás valószínűségének tárgyalásakor ismételten rá kell mutatni, hogy az azonos idejű és valószinü- ségü, időben állandó intenzitású csapadékból keletkező árhullám tetőző vízhozamai eltérnek egymástól, azonos vízgyűjtőterületen vizsgálva a lefolyást (20). Az eltérés lényege,hogy az időben változó csapadékból 10-15 %-kal nagyobb tetőző vizhozam számítható, mint az időben állandó intenzitásúból (6. ábra). Végül érdemes felfigyelni arra, hogy domb- és hegyvidéken különlegesen nagy lefolyás keletkezik olyan záporokból,a melyek hótakarótól mentes fagyott talajra hullanak. Ez az esemény- egyidejűség nem követhető az egyszerű zápor-valószinüségi vizsgálatokkal, hiszen ebben az esetben az egyidejűség valószinü- sége a záporesemény, valamint a hómentes talajfagy összetett valószínűségének ismeretében határozható meg. Ilyen események igen ritkán fordulnak elő, ismétlődésük a hidrológiai események általában figyelembevett valószínűségének határain kivül esnek, de tudnunk kell, hogy ilyen katasztrófális események bárhol bekövetkezhetnek hazánkban. A hazai települések csapadékcsatornáit, nyílt árkait, e- gyesitett csatornáit hazánkban az 1, 2 vagy 4 évenként átlagosan egyszer előforduló, időben állandó intenzitású záporcsapadékból keletkező, vele azonos gyakoriságú lefolyás tetőző viz- hozamának kármentes levezetésére kell méretezni. A fejlett
