Wisnovszky Iván: Belterületi - települési - vízrendezés műveinek hidrológiai és hidraulikai méretezése (VMGT 146. VGI, Budapest, 1984)
1. A település hidrológiai környezete
10 Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben a település vízrendezése megköveteli a csapadékvízből keletkező elfolyó viz és a káros talajvíz együttes elvezetését. Ezt a feladatot sokan t^éj/^seri belvíz elvezetésnek nevezik. A települési vízrendezés során kerüljük ezt a kifejezést, mert a belterületi vízrendezés és a belvizrendezés vagy belviz elvezetés eltérő fogalmák, melyek nem helyettesíthetők egymással. A műszaki tervezéshez szükséges hidrológiai méretezés során a (zápor) csapadékból keletkező mértékadó vízhozam és a talajvíz lecsapolásából keletkező mértékadó vizhozam eltérő módszerekkel számítandók,függetlenül attól, hogy a kétfajta káros vizet rendre azonos elvezető hálózattal vezetik el. Itt kell rámutatnunk, hogy a belvízzel kapcsolatos értelmezési bizonytalanság kirivó esete, amikor bármiféle belterületi káros vizet belvíznek neveznek, helytelenül. Ez az egyik oka, hogy ebben a tanulmányban kerüljük a "belterületi vízrendezés" kifejezést és helyette a települési vízrendezés fogalmát használjuk. c) A települési vízrendezés harmadik alapvető feladata a településen áthúzódó vízfolyás rendezése. E feladat megoldása során senkinek nincs kétsége afelől, hogy az áthúzódó vízfolyás csak a településen kívüli vizrendezéssel szorosan összehangolva oldható meg. Számos esetben problémát okoz,hogy a településen belüli vizfolyás-szakasz mértékadó nagyvizi hozamának biztonsági jellemzőjeként: vagyis a mértékadó nagyviz átlagos ismétlődési idejeként más szabályt kivánnak követni sűrűn telepitett települési agglomerációs környezetben, mint mezőgazdasági művelésű területen keresztül-folyó vízfolyás esetében. Ennek a problémának a megoldására- áthidaló eljárást a- jánlunk ebben a tanulmányban. Nem hagyható figyelmen kivül a települési állóviz esete, amelyet nagyvizi és kisvizi szempontból egyaránt kell vizsgálni, az átfolyó vízfolyáshoz hasonlóan. A településen húzódó vízfolyás nagyvizének vizsgálata minden esetben védelmi (árviz- mentesitési) jellegű, a kisvizi vizsgálata pedig vízkészlet és befogadó jellegű vizsgálat, utóbbi esetben akár vízfolyásról,