Vízgyűjtőfejlesztés (VMGT 95. VÍZDOK, Budapest, 1978)

2. A vízgyűjtőfejlesztés alapjai

48

élő lakosság számának csökkenéséhez vezethet. Fordított esetben a vízviszonyok kedvező alakulása ösztönzőleg hat a gazda - sági fejlődésre. A vizgyüjtőfejlesztés rendszerelemzésének a- lapja tehát a vizsgált régié gazdaság- és népesség-növekedésének feltárása és kapcsolatba hozása a vízgyűjtő fejlesztését jellemző tényezőkkel. A társadalmi-gazdasági fejlődés ésaviz— gyüjtőfejlesztés vázolt kölosönhatásai alapján a vízgyűjtőiej — lesztés elemei - összhangban a rendszer ismertetett általános jellemzőivel - a 2-4. ábra szerint lényegében négy. csoportba sorolhatók (Dávid. 1975):

1. a társadalmi -gazdasági fejlődés jellemzői,

2. a vizgyüjtőfejlesztéssel szemben támasztott társadalmi-gazdasági igények,

3. a vizgyüjtőfejlesztés erőforrásai,

4. a vizgyűjtőfejlesztés alaptevékenységei.

Az egyes csoportokban szereplő fontosabb tényezők a következők.

1. A társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői a személyi, a regionális és a vízgyűjtőre vonatkozó nemzeti jövedelem és összes termelési érték, ezek növekedése, a regionális gazdaság különböző ágainak termelése (ipar, mezőgazdaság, szállítás, stb.), a népesség és növekedése, a társadalom szerkezete, a foglalkoztatottság, a gazdasági, ágak és ágazatok fejlettsége, a történelmi, kulturális hagyományok, stb. Az ENSZ 1975. évi Vizgyüj tőfejlesztési Szemináriumának megállapítása szerint az említett elemek közül a legfontosabbak az évi regionális (vízgyűjtőre vonatkozó) jövedelem, az összes termelési érték és ezek növekedési üteme, valamint a népesség lélekszáma és növekedési üteme. Ezek a tényezők többé-kevésbé magukban foglalják vagy kisebb-nagyobb mértékben utalnak az összes többi tényezőre.