Vízgyűjtőfejlesztés (VMGT 95. VÍZDOK, Budapest, 1978)
2. A vízgyűjtőfejlesztés alapjai
27 lis vízvédelmi és környezetfejlesztési intézkedések veszik kezdetüket és fejlődnek ki. A vízigények kielégítéséhez egyre nagyobb fajlagos társadalmi-gazdasági ráfordítások szükségesek. A III. Időszakban kifejlődik a természetes vizkész let meny - nyiségileg, minőségileg és energetikailag teljes szabályozása. A vízkészletek teljesen szabályozott újraelosztását, amelyben a frissvizigény pótlása, a viztisztitás és a szennyvíz tisztítás a gazdasági feltételekkel összefüggő, a vízgyűjtő egészére vonatkozó dinamikus egyensúlyban levő rendszert alkot, a viz- igénylők között folyamatosan végzik. A teljesen szabályozott újraelosztást az egész vízgyűjtőre kiterjedő egységes és több- feladatu vízgazdálkodási rendszer teszi lehetővé. Alapjában folytatódik a fajlagos ráfordítások növekedési tendenciája. A készlet-igény egyensúly fenntartása növekvő fajlagos ráfordításokat kiván. A vízi környezet a társadalmi követelmények és a gazdasági lehetőségek egyensúlyában várhatóan kedvező (esetleg a természetes minőségi) szinten stabilizálódik. A további társadalmi-gazdasági fejlődést a nagy vízgyűjtők közti, esetleg kontinentális méretű vízátvezetések, illetőleg a vizigénysza- bályozás különböző módszereinek intenziv alkalmazása teszi lehetővé, amely már a stabilizálódott vízi környezeti egyensúlyt - ha még szükséges - kedvező irányba lendíti ki. A fejlődés e három fokozatában lényegesen eltérő a víz- gazdálkodás tevékenységeinek köre és társadalmi-gazdasági szerepe. Az első időszakban a vízgazdálkodás vizet (és vízzel kapcsolatos infrastruktúrát) szolgáltat. a másodikban a vízzel, mint véges készlettel gazdálkodik. a harmadikban pedig a viz használatát és a viz iránti igényeket szabályozza, a társadalmi-gazdasági fejlődés mindenkori helyzetének, értékrendszerén^ és célkitűzéseinek megfelelően (Szesztay, 1976). A vázolt fejlődési időszakokban a vízgyűjtő arculata fokozatosan változik. Egyre Jobban behálózzák a vízgazdálkodási
