Vízgyűjtőfejlesztés (VMGT 95. VÍZDOK, Budapest, 1978)

4. A vízgyűjtőterületek fejlesztésének rendszertervezése

252

d. 2/ vízmérleg

Minden vizsgált £+_g szelvényre és minden (n számú) hó- napra vízmérleget állítunk fel. Az i-edik szelvénynek a j-edik hónapra vonatkozó mérlege

SiJ "%j + ^ij ~ (£y -si3).

(4-31)

ahol

a j^-edik hónapra vonatkozóan és m^/s-ban:- az j.-edik szelvényben a vízmérleg eredménye (szabad vízkészlet vagy vízhiány);

£. . - az i-edik szelvény természetes vízhozam;

J- az i-edik szelvényhez tartozó részvizgyüj- tőn, a beavatkozások eredőjeként jelentkező vizhozammódositás (általában a felszin a- latti eredetű vizek bevezetéséből származó növekmények, továbbá a vízhasználók jí tényleges vízelhasználásából és pótlólag kielégítendő vízhiányából, valamint az R táro- zófeltöltésből adódó csökkenések algebrai összege);

P.y - az _i-edik szelvényben vi'zigény kielégítése, vagy tározó feltöltése céljából kivett vízhozam,

—ij ” 82 szelvényben mederben hagyandó vízhozam.

d. 3/ a tározótérfogat mennyisége

A B_.j vizmérleg-eredményekből és az Az mátrixból egyértelműen számítható, hogy az egyes tározóknak az egyes hónapokban összesen mennyi átlagos vízhozamot kell kiszolgáltatniuk a vízhasználók vízhiányának pótlására. Ebből hidrológiai méretezéssel meghatározható, hogy az egyes tározószelvényekben mekkora térfogatú tározót kell építeni. E tározótérfogatokat lényegében az Az mátrix határozza meg, azaz