Vízgyűjtőfejlesztés (VMGT 95. VÍZDOK, Budapest, 1978)
2. A vízgyűjtőfejlesztés alapjai
as irányuló tervszerű, tudományos, gazdasági, műszaki és igazgatási tevékenység (Dégen. 1974). A vizgazdálkodás a társadalomnak arra irányuló tudatos és tervszerű szaktevékenysége, hogy műszaki létesitményekkel, technológiai eljárásokkal, környezetfejlesztési és védelmi módszerekkel, szervező és jogalkotó eszközökkel, valamint a társadalom rendelkezésre bocsátott erőforrásaival biztosítsa a társadalom mindenkori vízszükségletének kielégítését és a vízzel összefüggő természeti környezet megóvását. A vízgazdálkodásnak ez a fogalmi meghatározása magában foglalja a társadalom és a vízviszonyok kapcsolatának tervszerű szabályozására irányuló tevékenységek összességét. A vízgazdálkodás részeként tekinti a műszaki funkciókon túlmenően e tevékenységgel összefüggő gazdasági, jogi, igazgatási, környezeti tevékenységet is. A gazdálkodás fogalmának lényege, bármilyen tevékenységre irányuljon is: a gazdasági műveletek céltudatos megszervezése a rendelkezésre álló anyagi javak és a munkaerő ésszerű, gazdaságos felhasználásával. A céltudatos szervezés a célok (eredmények) és a tevékenységek (eszközök) legkedvezőbb viszonyának létrehozására irányul vagy a legkisebb ráfordítással vagy a lehető legnagyobb társadalmi-gazdasági eredmény elérésével a ráfordítások meghatározott szintje mellett. Ebből következik,hogy a vizzel való gazdálkodásban a viz elsősorban mint társadalmi hatású gazdasági tényező szerepel. A vizgazdálkodás, mint tudományos tevékenység viszont - ezzel összefüggésben - a természetes vízháztartás és a társadalom vizzel kapcsolatos szükségleteinek összefüggéseit, a víznek a társadalmi-gazdasági életben betöltött funkcióját vizsgálja. A vízgazdálkodás alapvető célja tehát - a népgazdaság tel- jeskörű gazdasági tevékenységének részeként - a társadalmi-gazdasági fejlődés szolgálata a széleskörűen értelmezett vízigények (vizhasznositási, vizkárelháritási és kömyezetfej lesztésl
