Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
IV. Tóth Géza: Belvízvédelem
80 VÍZGAZDÁLKODÁSUNK SZÁMOKBAN az állami feladaton túlmenő belvízrendezési munkák költségeinek fedezését, és segíti a társulatokat feladataik elvégzésében. Az állami és érdekeltségi munkák szétválasztásához a belvízi csatornahálózat csatornáit I—III. kategóriákba sorolták be. Az I. kategória feladatai (főgyűjtők) teljes mértékben az államra hárulnak ; a II. kategória feladataiban (mellékgyűjtők) az állam az érdekeltséget megfelelő arányban segítheti, míg a III-as kategória feladatai teljesen az érdekeltekre hárulnak. A csatorna-hálózat kategória megoszlása az alábbi : I. kategóriába tartozó csatornák hossza 4 796 km II. kategóriába tartozó csatornák hossza 9 526 km III. kategóriába tartozó csatornák hossza 12 535 km Összesen : 26 857 km A belvízrendezési csatorna-hálózatok kezelése, fenntartása, a gépi földmunkák elvégezhetése, valamint a csatorna menti fasorok létesítésének biztosítására folyamatba került az I—II. kategóriába tartozó csatornák területi igényeinek megállapítása és azok kisajátítására irányuló eljárás. Belvízi elborítások idején szükséges eljárások, tennivalók és egyéb rendszabályok egybefoglalására 1955. évben elkészült az Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzat, röviden O. Á. B. Sz., amely egy rendelkező részből és két kiegészítő kimutatásból áll. Az O. Á. B. Sz. kiegészítésére szolgáló I. sz. kimutatás a belvízvédekezési működési területeket, azok tagozódását, mértékadó vízmércéket és vízállásokat, a II. sz. kimutatás pedig — vízügyi igazgatósági — tagozódásban a belvízvédekezési anyagok és eszközök előírását tartalmazza. Az O. Á. B. Sz. és mellékleteinek bázisa a vízügyi igazgatóságok belvízi elborításnak kitett területeire vonatkozó belvízvédekezési tervek és az évenként elkészítendő belvízvédekezési készültségi kimutatások. A belvízrendezés és védekezésnek az utolsó évtizedi gyorsabb ütemű fejlődése következtében a belvízvédekezési tervek teljesen elavultak. A jelenlegi állapotoknak megfelelő áttervezésükről — egységes szempontok alapján gondoskodtak. Intézkedtek az egyes belvízvédekezési rendszerek működési Szabályzatának elkészítéséről is. Végül rendelkeztek az O. A. B. Sz. kiegészítésére a belvízi főcsatornák torkolati műveinek adatait tartalmazó III. sz. kimutatással. Itt említendő meg a belvízvédekezési fejlesztése is szerzett tapasztalatok alapján. A szállítható szivattyúk eredményes gyakorlati használhatósága következtében az igazgatóságokat belvízi területeik arányában szállítható szivattyú-agregatumokkal látták el, és így az elborított területek vízmentesítése meggyorsítható. Még nincs elegendő tapasztalati adatunk arra a kiértékelésre, hogy a szállítható szivattyúk nagyobb arányú bevezetése milyen mértékben befolyásolhatja a belvízrendezés kiépítését. Mindenesetre a jövőben igen alkalmasnak látszik e módszer a belvizeknek — a helyi adottságokhoz mérten — tározókba beemelésénél és ideiglenes tározók kiürítésénél. Belvízvédekezési szervezetünknek jelenleg országosan 906 db szállítható szivattyú áll rendelkezésére, összesen 230 m3/sec teljesítőképességgel. BELVÍZVÉDELMÜNK JELENLEGI ÁLLAPOTA VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁGONKÉNT A fejlődés menetének az ismertetése után célszerű áttekinthetően, számszerűen és lehetőleg táblázatosán összefoglalni belvízrendezésünk jelenlegi állapotát és állagát. Mint már említettük az általános ismertetésekben és belvízrendezésünk fejlődésének vázolásában, belvízi elborításnak kitett területeink két nagy csoportra oszthatók. Az ország belvízi elborítások miatt szenvedő területének kisebbik fele, mintegy harmadrésze a Duna völgyére jut, nagyobbik, közel kétharmad része pedig a Tisza völgyében terül el. Ebbe a két csoportba illeszkedik be 83 belvízrendszerünk, éspedig 20 a Duna völgyébe, 63 pedig a Tisza völgyébe. A rendszerek tovább tagozódnak öblözetekre, amelyeknek száma összesen : 243.
