Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
XI. Balogh Bálint–Szabó Károly–Udvarhelyi Tibor: A vízgazdálkodás gépei
A vízgazdálkodás sokrétű feladatának megfelelően a szükséges gépeknek és gépi berendezéseknek is igen sok fajtáját alkalmazzuk. A gépesítés fejlettsége természetesen a különböző gépészeti ágazatokban jelentősen eltér. Pl. a belvízmentesítés gépészeti műveinek kiépítése sok évtizeddel ezelőtt megindult, a földmunkák gépesítése mindössze néhány évvel ezelőtt kezdődött. A gépesítés fokozott fejlődésével a szakmai elhatárolódás egyre inkább elmélyül. A feladatok növekedése folytán szakadatlanul bővül az a terület, amelyen a gépesítés szerepe, hatásköre növekszik. A vízépítésnek tekintélyes múltja van, ha azonban a munkák kiviteli módját vizsgáljuk, megállapítható, hogy abban — a legutóbbi időkig — lényeges fejlődés nem volt. Bár korábban is alkalmaztak gépeket, azonban a munkák túlnyomó részét kézi erővel végezték. A közelmúltban a vízépítés gépesítése jelentősen meggyorsult, ennek szükség- szerűsége annál is inkább indokolt, mert a vízépítés terén főként olyan nehéz fizikai erőkifejtést igénylő munkák vannak, amelyeknek gépesítése a korszerű és gazdaságos építés előfeltétele. E fejezetben áttekintést adunk a vízgazdálkodás fontosabb gépeiről, gépi berendezéseiről : A BELVÍZMENTESÍTÉS GÉPI BERENDEZÉSEI Belvízmentesítő szivattyútelepek építőse a múlt század végén kezdődött. Az első szivattyútelep 1878-ban épült Sajtokon G. J. Winnie londoni gyár 1,5 m3/sec teljesítményű szivattyújával és gőzgépével. Ezek ma is üzemképesek és műemlékké nyilvánították. A fejlődés ezzel lassan megindult, a múlt század végén és jelen század elején gőzüzemű szivattyútelepek építésével, később a belsőégésű motorok térhódításával. A szivattyútelepek benzinüzemű, majd Diesel üzemű erőgépekkel, legújabban pedig villamos üzemre is épülnek. A szivattyútelepek már kezdettől fogva stabil berendezéssel, mint ma nevezzük stabil szivattyútelepként épültek, később kisebb telepeknél mindinkább olyan meghajtógépeket alkalmaztak, amelyek kerekeken mozgathatók, tehát esetleg máshol is felhasználhatók, ilyenek voltak a lokomobilok, később a traktorok. Ezeket a telepeket nevezzük félstabil szivattyútelepeknek. A gépi belvízmentesítést szolgálják még a szivattyú állások, az olyan kiépített szivaty- tyúzási helyek, ahol állandóan beépített szivattyú és erőgép nincs, ezeket csak a szivaty- tyúzás idejére esetenként szállítják oda és szerelik fel. Az 1. táblázat a jelenlegi stabil és félstabil szivattyútelepek főbb adatait, és a telepekhez tartozó vízgyűjtő területek nagyságát tünteti fel. A táblázatok számadatainak összegezéséből látható, hogy jelenleg 251 belvízvédelmi szivattyútelep áll a védekezés rendelkezésére. Közepes emelési magasságnál összesen 402,5 m3/sec vizet szállít, ezeket 36 493 lóerő összteljesítményű gépek hajtják. Ebből 12 129 LE szén, 14 035 LE gázolaj, 3626 LE benzin, illetve petróleum, 1187 LE fa és 5516 LE villamos áram fogyasztással működik. A szivattyútelepek 21 829,4 km2 vízgyűjtő területének és a szivattyútelepek szállító- képességének összevetéséből látható, hogy az összes szivattyútelepek működése esetén a vízlevezetés km2-ként és másodpercenként 18,4 1-nek vehető. A szivattyútelepeken kívül még a rendelkezésre álló belvízi hordozható szivattyúk is igénvbevehetők belvízvédekezés céljára. Ezek darabszáma jelenleg 831, és teljesítő képessége, közepes emelési magasságnál 220 m3/sec. 25 Vízgazdálkodásunk számokban
