Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
X. Breinich Miklós: Vízierőhasznosítás
378 VÍZGAZDÁLKODÁSUNK SZÁMOKBAN Határt szab végül a megvalósításnak a művek gazdaságossága. A vízerőművek beruházási költsége általában kétszer-háromszor nagyobb, mint a hasonló teljesítménnyel értékelhető korszerű széntüzelésű hőerőműé, üzemköltségük ezzel szemben lényegesen kisebb. E két költségtényező szembeállításával vizsgálhatjuk vízerőműveink gazdaságosságét és határozhatjuk meg azt a fajlagos beruházási költséget, melyen belül a vízerőmű gazdaságosabbnak bizonyul, mint a hőerőmű. A 15. és 16. táblázatban részben a keretterv becsült adatai, részben az azóta elkészült tanulmánytervek kiegészítése alapján közöljük Magyarország hasznosítható vízerő- készletét. Az itt közölt számok természetesen nem véglegesek, és a részletes tervek elkészítése során azok jelentősen módosulhatnak. Előfordulhat, hogy egyes vízerőművek gazdaságtalannak bizonyulnak, más esetben nagyobb teljesítményt lehet gazdaságosan kiépíteni, mint ahogy azt korábban számítottuk. Ha például folyami vízerőműveken medertáro- zással kapcsolatos korlátozott napi csúcsenergia-szolgáltatást is tervezünk, a kiépítési teljesítmények 10—15%-kal is emelkedhetnek. Az alvízszintnek süllyesztése mederkotrással szintén növeli a teljesítményt. Általában azt mondhatjuk, hogy a közölt adatok — óvatos becsléssel — jól jellemzik Magyarország hasznosítható vízerőkészletét. A tervezett művek helyéről az V. fejezet 1. ábra nyújt tájékoztatást. Magyarország hasznosítható vízerökészlete tehát kereken 830 000 kilowatt teljesítmény és 4,3 milliárd, kilowattóra. A kis vízfolyásokon létesíthető törpe vízerőművek adatait nem vettük figyelembe. Magyarország működő vízerőművei Az alábbiakban közöljük az üzemben levő vízerőművek legfontosabb alapadatait és az 1955 — 59. évig terjedő 5 év energiatermelését havonkénti bontásban. A törpe vízerőművek energiatermelési adatait összevontan adjuk. A táblázatban csak az országos energiahálózatra dolgozó művek szerepelnek. így néhány törpe telep, amely csak helyi igényeket elégít ki, hiányzik a kimutatásból. A 24. táblázatban a teljesség kedvéért feltüntettük az 1956. évi márciusi katasztrofális árvíz alkalmával tönkrement Tassi Vízerőmű energiatermelését is. A vízerőműveken termelt villamosenergia mennyisége az országos termeléshez viszonyítva nem jelentős, mindössze 1%, azonban mégis 1959-ben 100 000 t erőművi szén megtakarítását eredményezte népgazdaságunknak. Tiszalöki vízerőmű 17. táblázat Vízfolyás : Tisza Kiépítési vízhozam : 300 m3/sec Beépített teljesítő képesség : 12 500 kW Átlagos esés : 5,0 m Turbinák: 3 db függőleges tengelyű Kaplan- Üzembehelyezés éve: részleges 1956, teljes turbina 1959. Energiatermelés kWh-ban 1955. 1956. 1957. 1958. 1959. I. hó _ 2 730 920 399 966 II. hó — — 808 542 — 4 090 056 III. hó — — — — 2 863 239 IV. hó — — 198 394 — 2 164 062 V. hó — — 1 313 368 — 4 688 313 VI. hó — — 1 768 966 — 5 102 847 VII. hó — — 2 515 632 — 5 534 140 VIII. hó — — 2 742 292 874 332 5 229 147 IX. hó — 102 626 289 450 2 888 973 4 263 912 X. hó — 1 976 870 — 1 419 177 3 457 320 XI. hó — 2 711 576 — 4 200 753 2 263 884 XII. hó — 1 265 474 — 840 863 4 199 472 Összesen : — 6 056 546 12 367 564 10 224 098 44 256 358
