Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
X. Breinich Miklós: Vízierőhasznosítás
VÍZGAZDÁLKODÁSUNK SZAMOKBAN ÖSSZEFOGLALÓ KIMUTATÁS 14. táblázat Magyarország 50%-os elméleti vízerő készletéről 50%-os valószínűségű A vízfolyás megnevezése Teljesítmény, T50 Energia, £50 ezer kW millió kWh A Duna mellékágaival együtt 637,27 4 951,1 Dráva 91,66 698,5 Mura 15,33 114,5 Sió 1,93 13,1 Kapos a Baranya-patak beömlésétől a torkolatig 0,52 3,7 Zala a Zalaegerszegi vízmércétől a torkolatig 0,99 6,8 Ipoly 2,38 16,4 Tatai folyó a Nagy-tótól a torkolatig 0,26 2,0 Rába 37,04 274,2 Lajta 1,20 9,4 Duna és mellékfolyói 788,58 6 089,7 Tisza 96,24 715,3 Maros 7,53 60,6 Körösök 5,48 39,0 Zagyva a Tarna-patak beömlésétől a torkolatig 0,31 2,1 Sajó 13,18 88,1 Hernád 14, ÍÜ 95,7 Bársonyos 1,36 11,7 Bódva 1,71 10,8 Bodrog 2,42 17,5 Kraszna 0,12 0,9 Szamos 9,40 65,8 Tisza és mellékfolyói 151,85 1 107,5 Kisebb vízfolyások összesen 34,57 253,8 Összesen : 975,00 7 451,0 Magyarország hasznosítható vízerőkészlete Az elméleti vízerőkészlet nem használható ki teljes egészében. Ha a lehetséges legnagyobb mértékű kihasználást feltételezzük, akkor is csökkentenünk kell az elméleti értéket egyrészt az energiaátalakításhoz szükséges építmények és gépek (turbina, generátor stb.) veszteségeivel, másrészt a vízszállítás esésveszteségével. Ugyanakkor települési vagy egyéb okokból nem is lehet mindig a maximáhs kihasználást megvalósítani.
