Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)

II. Vázsonyi Ádám: Történelmi és hidrológiai adatok

34

VÍZGAZDÁLKODÁSUNK SZAMOKBAN

A Tízgazdálkodási kutatások és kísérletek néhány jellemző adata

A vízgazdálkodási tudományos kutatások, kísérletek és tanulmányok végzése, valamint ezek eredményeinek közzététele az 1952-ben felállított Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) feladata. Az Intézet munkája magában foglalja a hidrológiai adatok gyűjtését, az alapvető hidrológiai kérdések tudományos vizsgálatát, és ezek eredményei alapján a vízgazdálkodás gyakorlati kérdéseinek megoldásához szükséges kutató munkát is. Feladatai megoszlanak a felszíni és felszín alatti vizek hidrológiájának, illetőleg hidraulikájának, a vizek minőségének és a minőség javításának, továbbá a vízgazdálkodás tudományos kérdéseinek vizsgálata, a vízgazdálkodás alapadatainak adatgyűjtése és a műtárgy-építés tervezéséhez szükséges kisminta-kísérletezés között. Az Intézet szervezete a következő :

6 osztályra tagozódik : 1. Vízrajzi osztály, 2. Felszínalatti vizek osztály, 3. Vízminőségi osztály, 4. Vízgazdálkodási osztály, 5. Kísérleti laboratórium és 6. Vízépítési kutatási osztály ; az Intézet kezelésében van továbbá a Vízügyi Könyvtár.

A VITUKI munkásságáról, illetve annak eredményeiről az Intézet kiadványai tájékoztatnak.

VITUKI kiadványok:

I. Rendszeres, időszakos kiadványok:

1. Vízrajzi Évkönyv. 1876 óta évenként jelenik meg.

2. Vízügyi Közlemények. 1879 óta negyedévenként jelenik meg.

3. Napi vízjárási térkép. 1896 óta naponként, jelenik meg.

4. Beszámoló az Intézet évi munkásságáról. 1952 óta évenként.

5. Címjegyzék a bel- és külföldi műszaki folyóiratokban megjelent vízügyi vonatkozású közleményekről. 1952 óta havonként.

6. Vízgazdálkodási Műszaki Szemle. 1955 óta negyedévenként.

II. Gyűjteményes Művek:

Magyarország vízkészlete (3 kötet),

Magyarország Hidrológiai Atlasza :

Folyóink vízgyűjtője (7 kötet),

Hidrometeorológiai Adatok (3 kötet),

Víz járási Adatok (3 kötet),

Tanulmányok és Kutatási Éredmények (6 kötet) ;

III. Geodéziai munkák (6 ellj) ;

IV. Utasítások, Útmutatók (3 db) ;

V. Egyéb munkák (4 db).

A rendszeresen, időszakonként megjelenő 6 kiadvány mellett, az 1952—1959. években a fenti felsorolás szerint 35 kiadvány jelent meg. Ugyanezen időszak alatt 327 tanulmány készült.

A kutatási eredmények közül kiemeljük az ország kisvízi vízkészletére vonatkozó jellemző adatokat :

Az ország kisvízi vízkészlete, amely felhasználható (az öntözésnél 80 — 85%, az iparnál 95 — 98% tűrési biztonsággal számolva), mintegy 920 m3/sec = 29 000 millió m3/év.

Kisvízi készletünk mintegy 99%-a néhány nagy folyóba egyesítetten érkezik az országba, határainkon kívülről. A bejövő vízmennyiség 87%-át a Duna, a Tisza és a Dráva hozama teszi ki.

Az ország területén eredő vízfolyások kisvízi vízkészlete rendkívül csekély, összesen mintegy 6—10 m3/sec = 200—300 millió m3/év.

A kísérleti eredményekből az alábbiakat emeljük ki : a VITUKI korszerű kísérleti nagy laboratóriuma 1955-ben készült el, ahol azóta számos kismintakísérletet hajtottak végre. Ezek közül jelentősebbek : a pécsújhelyi erőmű, a szolnoki Tisza-szakasz szabályozása, a Keleti-Főcsatorna vízszint alakulása, a tiszaburai vízlépcső, a Felső- duna szabályozása, és a visegrádi vízlépcső építésével kapcsolatos kísérletek, ill. vizsgálatok.