Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
VII. Alcser J.–dr. Balogh J.–Hajdú L.–Kálmán M.–Pintér B.: Öntözés
ÖNTÖZÉS 263 öntözőtelepek főbb anyagszükséglete 1 kh-ra vonatkozólag 44. láblázat Vízkivételi csap (hidráns) Víztelenítő Légtelenítő Tolózár T idom Keresztidom Gibault kötés Hordozható vezeték Beton Vas Fa Kiviteli költség A kiviteli költségből anyagköltség db db db db db db db 0 mm fm m3 q ma Ft Ft 1,0 0,2 0,05 0,4 i,i 0,07 1,3 100 8 0,35 0,05 0,05 13 000 9 500 0,6 0,1 0,03 0,2 0,7 0,05 0,7 100 4 0,2 0,03 0,02 11 000 8 000 1,0 0,25 0,1 0,4 1,1 0,1 1,2 — — 0,3 0,04 0,02 15 000 11 000 0,8 0,15 0,05 0,3 0,9 0,07 1,0 100 3 0,25 0,03 0,01 14 000 10 000 0,4 » 0,05 0,02 0,1 0,5 0,01 0,7 100 3 0,15 0,01 0,01 9 500 7 000 * A területen kívüli azbesztcement nyomócső csak esetenként fordul elő, ezért az összes fm-ben nem szerepel. ** Kötések súlyával együtt. Talajvíz-kutakból gazdaságosan és káros talajvízszint süllyedés nélkül öntözhető területek becsült nagysága Tiszavölgy 50 000 kh Dunavölgy 110 000 kk Összesen 160 000 kh ÖNTÖZÉS-ÜZEMELÉS Az öntözés-üzemelés az öntözővíz nyerésből, a vízhozamok vezetéséből, szabályozásából, a vezetett vizek megóvásából, és a felhasználók közötti szétosztásából áll. Tellát az üzemelés annak a szellemi és fizikai munkának az összessége, amellyel a felhasználható vizet az előfordulási helyről, a felhasználási helyre vezetjük. Tervszerűen végrehajtott üzemeléssel gazdaságosabb lesz a vízfelhasználás, csökken a termelési költség és növekszik az öntözhető területek nagysága. Az üzemelés megoszlása Az üzemelés elsődleges és másodlagos üzemelésre oszlik meg. Az elsődleges üzemelés a főművek, vagyis a gravitációs fővízkivételek, a stabil, a félstabil szivattyútelepek, az átemelő szivattyúállások, valamint az általuk vízzel ellátott •öntözőrendszer és fürt csatornahálózat, továbbá műtárgyak üzembentartásából áll.
