Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
II. Vázsonyi Ádám: Történelmi és hidrológiai adatok
20 VÍZGAZDÁLKODÁSUNK SZÁMOKBAN 1952. évben 1952. évben 1952. évben 1954. évben 1954. évben 1955. évben 1955. évben 1957. évben 1957. évben 1958. évben vezetékét. 1958. évben 1958. évben 1958. évben készült el Kazincbarcika közüzemi csatornaművé, létesült Sztálinváros vízmüve és közüzemi csatornaművé, helyezték üzembe Ajka vízmüvét, létesült Ózd-Újtelep közüzemi csatornaművé, létesült Komló vízműve. helyezték üzembe Debrecen II. sz. vízműtelepét, létesült Somoskő vízműve. építik újjá Gyöngyös közüzemi csatornaművét. létesült Tatabánya-Újváros közüzemű csatornaművé, helyezték üzembe a kazincbarcikai II. sz. vízműtelep főnyomóhelyezték üzembe a Budapest déli ipari vízmű II. telepét, elkészült a dorogi vízmű. létesült a budakeszi tüdőbeteg-szanatórium csatornaművé. A vízerőhasznosítás történetének jelentősebb eseményei A X. században a honfoglaló magyarság a római korból visszamaradt vízimalmokat is talált. A XI—XII. században minden nagyobb birtokhoz tartozott 1 — 2 vízimalom. A XVIII. században Magyarországon 3292 vízimalom volt. A XIX. században a Ferenc-csatorna vízierejét malmok építésével hasznosították. 1750. évben Segner János orvos feltalálta a róla elnevezett vízikereket, amely voltaképpen az első turbina volt. 1810. évben megkezdték a hámori völgyzárógát építését. 1900. évben üzembe helyezték az ikervári vízierőművet. 1904. évben üzembe helyezték a Hemádon épült Gibarti vízierőművet. 1905. évben létesült a Rábán a körmendi vízierőmű. 1906. évben helyezték üzembe a felsődobszai vízierőmű első turbináját. 1906. évben létesült a Rábán a Szentgotthárdi Kaszagyár vízierőműve. 1916. évben találta fel Bánki Donát a róla elnevezett turbinát. 192 8-ban készült el a tassi vízierőmű. 1945. évben épült meg a Rábán a csörötneki vízierőmű. 1945. évben helyezték üzembe a kesznyéteni vízierőművet. Az 1945-ig hazánkban megépített és működő vízierőművek összes teljesítménye 16 000 kW volt, ami villamosenergia fogyasztásunknak megközelítőleg 2%-át fedezte. 1956. évben megkezdték a Soroksári Duna-ág felső-torkolati vízierőművének az építését. 1959. évben helyezték teljes egészében üzembe a tiszalöki vízierőművet. HIDROLÓGIAI ADATOK Néhány fontosabb vízmérce törzskönyvi adatai Hazánkban jelenleg 344 működő vízmérce-állomás van. Az 1. táblázat a jelentősebb vízfolyásainkon működő néhány vízmérce törzskönyvi adatát tartalmazza. A táblázat fejlécében a vízmércét a hozzá legközelebb eső község nevével neveztük meg. A torkolattól való távolságon az illető vízfolyás befogadója és a vízmérce szelvénye közötti távolság értendő. A vízgyűjtő terület az észlelő-állomás feletti teljes (tehát a mellékágakat is magábanfoglaló) vízgyűjtő terület nagyságát jelenti. A mérce 0 pontja tengerszint feletti (Adria feletti) magasságának az Országos Szintezés alapfelületére vonatkozó értékén kívül közöljük a régebbi vízrajzi (VO), vagy folyószabályozási (Fsz) alapfelületre vonatkozó magasságot is. Az észlelés kezdete az az időpont, amióta a vízállásokat észlelik, és az adatok meg is vannak.
