Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
VI. Vaits Ferenc–Mayer László: Vízfolyások rendezése, lecsapolások, vízmosáskötések és talajcsövezések
212 VÍZGAZDÁLKODÁSUNK számokban A Cserengáti-patak árhulláma után völgyének egy szakasza Tolnatamási környékén 10—20 em-es iszapréteggel volt borítva, a meder pedig 500 m hosszban teljesen felisza- polódott (Mantuano József megfigyelése). A szekszárdi Séd alsó, kereken 7 km-es szakaszán 1950—1952 között végzett medertisztogatási munkák során mintegy 160 000 m3 feltöltődési emeltek ki. Másfél évvel később néhány nagyobb esőzés következtében újabb 54 000 m3-t kellett eltávolítani. Pécel és Isaszeg között a — lejtőirányban művelt — domboldalakról szintén kiadós hordalékmennyiségek vonulnak le egy-egy jelentősebb zápornál. Pécel határában a Rákos-patak mintegy 3 km hosszú szakaszán egyetlen zápor kb. 10 000 m3 hordalékot sodort a mederbe, 1952-ben pedig a község bekötő útjának 600 — 800 m hosszú szakaszát 50—80 cm vastag iszap borította el egyetlen heves esőzés eredményeképpen. (Szalmási Ede észlelései szerint.) A szél talajpusztító munkájának (a deflációnak) káros kihatásai a 40-es évek végén jelentkeztek a kiszáradt tőzegtalajú Hanságban, amikor a szélviharok által mozgásba hozott tőzegpor jelentős mértékben töltötte fel a lecsapolócsatornák medrét. Az előbbiek adnak magyarázatot a talajpusztulás — talajvédelem — és a vízgazdálkodás közötti szoros kapcsolatra, valamint arra is, hogy utóbbi számára nem érdektelen az erodált területek elhelyezkedése és nagysága. Erre ad felvilágosítást az Agrokémiai Kutató Intézet feltérképezése alapján készült 12. táblázat. Meg kell még jegyezni, hogy a talajpusztulás folyamata kétféle : a természetes, és a helytelen emberi beavatkozás (pl. erdőirtás, túllegeltetés) által meggyorsított. A talajvédelmi munkák az utóbbi kiküszöbölésére irányulnak; közvetlenül a termőtalaj megóvására, a terméseredmények növelésére, míg közvetett hatásuk annak a 4—6 millió m3 hordalék mennyiségnek csökkenésében jelentkezik, amelyet évente csak a kisebb vízfolyások, belvíz- és lecsapoló csatornák medréből kell lenn tartásuk során eltávolítani. A lepusztuló talaj termőképességének fenntartásához szükséges trágyatöbblet, valamint az annak ellenére mutatkozó terméskiesés szemléltetésére 3 erősen erodált (Tolna, Veszprém, Nógrád) és 3 eróziótól aránylag mentes (Békés, Hajdú, Fejér) megye trágyatermelési és termésátlagait közöljük. Az erózió-okozta terméscsökkenés kisebb területegységeken belül mérve még szembe- ötlőbb. Pl. : Somogy megyében az erózió kártételeinek különbözőképpen kitett 6 község 5 éves (1930—35.) átlagos értékesítési adatai a következő módon alakultak ; « Eróziótól mentes, ill. aránylag mentes Attala 1096 kg szemtermést és 0,61 db számos állatot, Kapospula 727 kg szemtermést és 0,36 db számos állatot értékesített kh-anként. A közepesen erodált talajú Andocs Somogyacsa az erősen erodált Ráksi Bonnya értékesített kh-anként. 78 kg szemtermést és 0,33 kg számos állatot, 80 kg szemtermést és 0,24 db számos állatot; 44 kg szemtermést és 0,25 db számos állatot, 39 kg szemtermést és 0,075 db számos állatot (Hasonló eredményeket közöl Cserkaszov és Wolf Clauder.) A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a talajvédelemre szoruló területek művelési ágak szerinti megoszlása az alábbi: Szántó Erdő Rét-legelő 62% 16% 12% Kert, szőlő, gyümölcsös 6% Egyéb 4%