Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)

VI. Vaits Ferenc–Mayer László: Vízfolyások rendezése, lecsapolások, vízmosáskötések és talajcsövezések

*

210 VÍZGAZDÁLKODÁSUNK számokban

10. táblázat

Altalajcsövezések

Megye

Községek

száma

Altalajcsövezett

terület,

kh

Csőhálózat

hossza,

m

Jegyzet

Baranya

i

15,5

6 825

•

Bács-Kiskun

—

—

—

Békés

—

—

Borsod-Abaúj-Zemplén

Nincs adat

Csongrád

i

1,3

400

Eternitcső -f- 400 m homokszivárgó

Fejér

i

6 800

A csőhálózathoz csatlakozik 2650 m nyílt árok

Győr-Sopron

14

2023,0

Az adatok hiányosak

Hajdú-Bihar

—

—

—

Heves

Nincs adat

Komárom

6

791,2

Az adatok hiányosak

Nógrád-- .

' —

—

Pest

4

122,6

15 579

A hálózatokhoz tartozik 390Í) m nyílt árok

Somogy

6

427,4

190 221

Egyértelműen 287,8 kh berendezése állapítható meg

S zabo 1 cs -Szatmár

1

25,0

Szolnok

—

—

—

Tolna

—

—

—

Vas

25

1613,0

Vízikönyv adatai, egy részük már nem működik

Veszprém

1

153,0

2 700

A csőhálózathoz csatlakozik 3355 m nyílt árok

Zala

13

1653,0

Lásd Vas megyei jegyzetet

A talajpusztulás (erózió)

0

A vízgazdálkodás és az erózió közötti összefüggés könnyen belátható, hiszen az erózió a víz romboló munkájának egyik megnyilvánulása. Az ellene alkalmazott agrotechnikai, agrokémiai, erdészeti stb. módszerekkel arra törekszenek, hogy a csapadékvizet egészben vagy részben azon a helyen fogják meg, ahol a csapadék akár. eső, akár hó (vagy jég) alakjában lehullott.

Az erózió nemcsak mély vízmosásokkal szabdalja, és ezáltal csökkenti a mezőgazdasági területeket, hanem a feltalaj állandó lemosása, lesodrása révén többszörös kárt okoz. A kár jelentkezik elsősorban a termőréteg fokozatos vékonyodásában (aminek következtében a talaj vízgazdálkodása, szerkezete, termőképessége romlik, s a lepusztuló termőréteg szerves anyagának pótlására mind több trágya szükséges). Kárt okoz a lesodrott talajnak (hordaléknak) termőterületeken való lerakódása is az ottani