Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)

VI. Vaits Ferenc–Mayer László: Vízfolyások rendezése, lecsapolások, vízmosáskötések és talajcsövezések

202

vízgazdálkodásunk szamokban

Vízmosások megkötése

A vízmosás az ún. árkos eróziónak közhasználatú megnevezése. Kialakulásuk általában az erdőirtás, túllegeltetés, lejtőirányú szőlők és kapásnövények művelésének vagy meredek dűlőutak következménye. Kifejlődésük — méreteikhez viszonyítva — esetenként meglepően gyors : a legnagyobb magyarországi vízmosás (Nyúl község, Győr- Sopron megye) mélysége a műszaki beavatkozás előtti állapotban helyenként 35 m, szélessége 50 m, hossza több, mint 500 m volt, s a szájhagyomány szerint 130—140 évvel ezelőtt helyén csak egy szokásos méretű árok húzódott.

Hazánk területén levő 11 vízmosás-góc (8 a Duna, 3 a Tisza vízrendszerében) a következő :

1. Sokoróaljai vízmosások

2. Dunazug-hegységi vízmosások

a) Neszmély térségében

b) Kesztölc térségében

c) Pilis térségében

d) Neszmély Duna menti térségében

e) Tata—Tatabánya térségben

3. Ipoly menti vízmosások

4. Dima menti vízmosások :

a) Rákos-patak vízgyűjtőjén

b) Paks határában

c) Szekszárd határában

d) Sükösd határában

5. Sárvíz vízgyűjtőjén levő vízmosások :

a) Városlőd—Herend környékén

b) Lovasberény környékén

6. Kapos vízgyűjtőjén levő vízmosások :

a) Kapos bal partján

b) Kapos jobb partján

c) Hábi-csatorna mentén

d) Koppány vízgyűjtőjén

7. Zala—Balaton vízgyűjtőn :

a) Zala vízgyűjtőjében

b) Aranyod! vízmosások

c) Marcali vízmosások

d) Balaton déli vízmosások

8. Dráva vízgyűjtőn :

a) Dombó menti vízmosások

b) Gyöngyös menti vízmosások

c) Peketevíz menti vízmosások

d) Karasica menti vízmosások

9. Zemplén-hegység területén :

a) Bodrog jobbparti vízmosások

b) Szerencs-patak menti vízmosások

10. Sajó és Eger vízgyűjtőjén :

a) Bódva- és Rakaca-völgyi vízmosások

b) Hangony-völgyi vízmosások

c) Hejő-völgyi vízmosások

d) Eger-felsővölgyi vízmosások