Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
II. Vázsonyi Ádám: Történelmi és hidrológiai adatok
16 VÍZGAZDÁLKODÁS UNK SZAMOKBAN A folyószabályozás történetének jelentősebb eseményei A III. század végén Galérius császár a Balaton felesleges vizét a Dunába vezettette. 1622. évben a magyar Corpus Juris első alkalommal emlékezik meg a Rába szabályozásáról. 1777. dec. 30-án kelt helytartótanácsi rendelet intézkedik a Sárrét felméréséről és szintezéséről. Ezt a munkát Székesfehérvár és Báta között el is végezték. 1776. év derekán kezdték el Agáidnál ásni a Sárvíz félreszorító csatornáját, amelyet ma Siónak neveznek. 1784—1848. közötti években a Dráván a Mura-toroktól a Dunáig 67 átvágást létesítettek. 1820 — 1821. évben Baja és Mohács között négy dunai átmetszést létesítettek. Ezek voltak az első tervszerű szabályozási munkák a bajai Duna-szakaszon. 1823. évben kezdték meg a Duna topográfiai felvételét Dévénytől Péterváradig (Dunai Mappáció). Ezeket a felvételi munkálatokat 1830-ban fejezték be. 1831. évben kezdték meg Pozsony és Vének között a Duna szabályozását. 1834—1844. években készültek a Tisza és Maros folyók „plahimetrikus és hydro- metrikus” felvételei Tiszaújlak—Titel között. 1842 — 1846. években végezték el a Mura felvételét a stájerországi Regedétől a torkolatig. Ugyanakkor a Drávát is felmérték a Mura-toroktól a Dunáig. 1846. aug. 27-én Széchenyi István tiszadobi élső kapavágásával kezdődött meg a Tisza-szabályozás. 1850. jún. 16-án kelt kormányrendelettel újból megállapították a Tisza-völgy általános szabályozásának a tervét (Vásárhelyi és Peleocapa javaslatai alapján). 1854—1855. évben a Siót a „Taplós-Dunába” torkoltatták egy átmetszéssel. Az átmetszés a Sió vízfolyását 33 km-rel rövidíti meg. 1863. okt. 25-én helyezték üzembe a siófoki első vízlevezető fazsilipet. 1871 —1875. évek között szabályozták a fővárosi Duna-szakaszt. 1872. májusban készült el a gubacsi gát a soroksári Duna-ág elzárására. 1894. évben készült el Girardon H. tanulmánya „A folyók kisvízi medrének szabályozása” címmel. 1895 —1916. közötti években nagy erővel folyt a Dráva-szabályozás. A Mura-torok — Duna közötti szakasz szabályozásának fele ebben az időben készült ek 1898. februárban jelent meg a Vízrajzi Osztály „A Tisza, hajdan és most” című munkájának első kötete. A nemzetközi viszonylatban is feltűnést keltett adatgyűjtemény utolsó kötete 1906. évben készült el. 1904 —1905. évben készült az első tiszai kisvízi szabályozás. (Inokai gázlórendezés.) 1906. aug. 1-én készült el a bökényi hajózsilip Zielinszky Szilárd tervei szerint. Ez volt az első vasbetonból készült zsilip Magyarországon. 1908. évben építették a rajkai (azelőtt csunyi) zsilipet. 1913—1934. években a Sió-csatorna medrét 50 m3/sec vízemésztésűvé bővítették. 1937. évben Magyarország és Csehszlovákia egyezményt kötött a közös Duna-sza- kasz szabályozására. 1942. évben elkészült a Hortobágy—Berettyó torkolati árvízkapuja. 1942—48. években végezték el az Eres-környéki Duna-szakasz szabályozását. 1954. máj. 1-én helyezték üzembe a tiszalöki duzzasztóművet. 1957. évben készült el a tiszapalkonyai gázlórendezés. 1948 —1958. közötti években a bajai Duna-szakaszon folyamszabályozást hajtottak végre 7 keresztgát és 4 partbiztosítás építésével. Az öntözés és halászat történetének jelentősebb eseményei 1780-ban honosították meg a rizstermelést az akkori Magyarország területén. Bács-Tapolyán, először az Arizi olasz család, majd ennek örökében a Timáry család folytatott évtizedeken át jól jövedelmező rizstermelést. Megjegyzendő, hogy korábban, már a török megszállás alatt a Temes megyei Bánlak község határában is volt — adataink szerint — rizstermelés. 1863-ban a Fejér megyei Sárréten öntözéses termelést folytattak. 1878-ban létesült az első alföldi öntöző mintatelep, £ Ferenc József-csatoma mellett, a péklai pusztán, kincstári birtokon, 200 kh területen.
