Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
V. Dobos István–Knézy László–Petényi Oszkár–Szőnyi István: Folyószabályozás és a Balaton szabályozása
118 vízgazdálkodásunk szamokban Az árvízszin esése a befogadó Tisza áradásától függően erősen változik. Az apadás a Hármas-Körös alsó és középső szakaszán sokszor 3 — 4 hétig is eltart. A Kettős- és Hármas-Körös által szállított hordalék csaknem teljesen a saját mederanyagából származik. Homokot a felsőbb szakaszokról csak egy-egy hirtelen áradásnál szállít a folyó. A jégjárás nem veszélyes. A kis sebességnek megfelelően a jégképződés már korán megkezdődik és néhánynapos zajlás után a folyó beáll. A jéglevonulás mind a mederben, mind a hullámtérben általában sima. A folyóba beépített nagy műtárgyak a Hármas-Körösön : A békésszentandrási duzzasztómű és hajózsilip a 48,0 fkm-nél. Az 1937—42. években épült, a Körös-völgyi öntözés és körösi hajózás érdekében. A vízszint' szabályozására a főágban 2 db 22 m-es duzzasztótábla szolgál. A táblák mozgatását 4 db 16 LE-s villamos motor végzi, de kézi erővel is mozgatható. 0 pont magassága a duzzasztóműnél 77,81-m A. f. A duzzasztómű küszöbmagasságá 75,57 m A. f. A maximális duzzasztási vízszint 82,92 m A. f. A maximális vízlépcső kb. 5,20 m. A hajózsilip 85 X 12 m hasznos méretű. A felső támkapu magassága 6,8 m, az alsóé 10,9 m. A hajózsilip-kamra fenékmagassága 74,04 m A. f. A hajózsilip-kamra mélysége 9,30 m. A bökényi duzzasztómű (tűsgát) és hajózsilip (az 5,3 fkm-nél). Az 1905 —1907. években a körösi hajózás és öntözések biztosítására épült. A duzzasztómű szélessége 35 m. A 0 pont magassága 75,89 m A. f. Felső küszöb- magassága 73,99 m A. f. A maximális duzzasztási vízszint 77,69 m A. f. A hajózsilip 68 X 10 m hasznos méretű, a kamrafenék és utócsatorna küszöbmagassága 71,74 m A. f. • Folyószabályozási munkák a Körösökön az 1833. évben indultak meg átmetszésekkel, elsősorban árvízvédelmi érdekből. Az 1900-ig végzett szabályozás során a Fehér- Körösön 60, a Fekete-Körösön 78, a Sebes-Körösön 24, a Kettős- és Hármas-Körösön 54, összesen 216 db átmetszés készült el. Egyben végrehajtották a folyó kétoldali tölté- sezését is. A szabályozási munkákkal sikerült elérni, hogy a Körösök árhullámai a Tiszáét megelőzve érkeznek Csöng rád ra. A középvízi szabályozási munkák során elsősorban az árvédelmi töltések és községi belsőségek védelmére 33 helyen épült partbiztosítás összesen 15 080 m hosszban. Kisvízi szabályozást csak néhány helyen végeztek kisebb beavatkozással. A megépített partbiztosítási, ill. szabályozási művek típusai : kővel terhelt rőzse- pokróc, lábazati kőszórás, a padka felett 1 : 1,5 —1:2 hajlású rézsűvel lenyesett mederoldal védelmére rőzseterítés vagy kőburkolat. A Sebes-Körösön lakatos rőzseművek és iszapoló rőzsesövények is épülnek. A Körösök a csatornázott szakaszon hajózhatók, éspedig a Hármas-Körös végig, a Kettős-Körös Békésig, a Sebes-Körös Körösladányig, a Hortobágy-Berettyó-főcsa- torna Mezőtúrig. A hajózható szakaszok összes hossza 130 km. A 20 dm-es hajózási mélység biztosítása érdekében időnként kotrásra van szükség. A Kettős-Körösön Békésnél kikötő és téli hajómenhely épült. A kikötő folyami része a bal parton 752 m hosszú. A téli hajómenhely 14 m széles hozzávezető csatornából és 75 X 22 m-es telelő medencéből áll. A telelőben hajókihúzó sólya is van, a parton pedig kisebb javító műhely. A körösi víziút nincs megfelelően kihasználva., a folyószabályozási anyagszállításokon kívül főleg csak ősszel van némi forgalom (cukorrépa, és kenderszállítás) a torkolat és Öcsöd között. A Hortobágy—Berettyó-főcsatorna A Hármas-Körös mellék-vízfolyása, a mezőtúri árvízkapunál torkollik a Körösökbe (a 60 fkm-nél). A csatorna a Hortobágy vízrendszer belvizeit gyűjti össze. Vízgyűjtő területe: -5776,2 km2. Teljes hossza 163,2 km, melyből a kétoldali árvédelmi töltéssel ellátott torkolati szakasz 25 km hosszban a folyamszabályozási szakágazat kezelése alá tartozik.
