Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
V. Dobos István–Knézy László–Petényi Oszkár–Szőnyi István: Folyószabályozás és a Balaton szabályozása
146 vízgazdálkodásunk szamokban A .hordalékosság az alábbiakban jellemezhető; A homokos-kavicsos hordalék fokozatosan feltölti a mederfenéket és a hullámteret. Ennek következtében az árvízszint is egyre emelkedik. A Hidasnémetinél végzett hordalék-mérések eredményei alapján 1957. évben a közepes hordalék-töménység 17 g/ín3 volt, a közepes lebegtetett hordalékmennyiség 14 000 m3/év, a közepes görgetett hordalék-mennyiség 50 m3/év. A folyó jég járása nem veszélyes különösebben. Jeges árvíz a Hernádon csak ritkán fordul elő. A folyóba beépített duzzasztóművek: 1. Hemádszurdoki fix gát (94,9 fkm). „ A Kishernád-Bársonyos malomcsatorna vízellátását biztosítja. 2. Gibárti duzzasztómű (66,8 fkm). Elektromos energia fejlesztésére épült. Duzzasztása a 73. fkm-ig hat vissza. 3. Dobszai duzzasztómű (55 fkm). Elektromos energianyerést szolgál. A duzzasztás felső határa az 59 fkm-nél van. 4. Belsőböesi duzzasztómű (13,6 fkm). 1941 — 42. években épült, elek!romos energia fejlesztésére. Duzzasztési felső határa a 24 fkm-nél van. A Hemád kis vízhozama esetén a teljes vízhozamot az üzemvíz-esatomán át a kesznyéteni erőmű kapja. Folyószabályozási munkák 1910 körül indultak meg a Hernádon, éspedig meder- átmetszésekkel. A folyó magyarországi szakaszán a középvízi szabályozás keretében 1945-ig összesen 7 átmetszés készült el 1760 fm hosszban, 1945 óta pedig 3 helyen épült átmetszés 1300 fm hosszban. Az 1945-ig kiépített partvédőművek fenntartás hiányában elpusztultak. 1945 után összesen 16 helyen épült partvédő-mű, ill. vezetőmű 6400 fm hosszban, főként belsőségek, árvédelmi töltések, vasútvonalak és hidak védelmére és meder-elfajulások megakadályozására. Az eddig alkalmazott partvédőmű-típusok : lábazati kőszórás, kőburkolat, 2 — 3 m3/m-cs dcpónia, vezetőművek, sarkantyúk, terméskőből vagy a helyszínen kitermelt Hemád-kaviosból készült műkőből; a parti rézsűk bevédésére néhol rőzseterítés. Hajózás a Hernádon nincs. A mederfeltöltődés csökkentése érdekében időszerűvé válhat a kisvízi szabályozás (kotrások) kérdésének megoldása. A Sebes-Körös A Hármas-Körös folyó a Romániában eredő Sebes-, Fekete- és Fehér-Körös vizeit egyesíti magában. A Körös vízrendszerbe tartozó Berettyó a Sebes-Körös mellékfolyója. Körösnagyharsánynál lépi át az országhatár!. Szeghalom alatt (15,2 fkm) jobboldali mellékfolyóként felveszi a Berettyót, majd Köröstnrcsa alatt egyesül a Fekete- és Fehér- Körösből származó Kettős-Körössel. A Sebes-Körös Magyarországon alsó-szakasz jellegű, szétágazó. A folyó esésviszonyai változóak. Román területen különösen Nagyvárad felett a folyó nagy esésű s igen heves vízjárású. Az országhatár felé az esés fokozatosan csökken. A magyar szakaszon a kisvíz esése 41 cm/km-ről fokozatosan 18 cm/km-re csökken, az árvízszín esése 39 cm/km-ről 1 cm/km-re. Körösladánynál még érvényesül a Hármas- Körös visszaduzzasztása. Az átlagos mederszélesség a partélek között 60—70 m. A folyó hordalékanyaga Körösszakái felett kavicsos homok, aminek kitermelése az építőipar számára rendszeresen folyik. Körösszakáltól Körösladányig már homok, lejjebb homokos iszap. A körösszakáli vízmérce közelében végzett méréssorozatok szerint 1957. évben a közepes hordaléktöménység 59 g/m3, a közepes lebegtetett hordalékmennyiség 40 300 m3/év, a közepes görgetett hordalékmennyiség pedig 600 m3/év. A folyó jégjárása a töltések kedvezőtlen vonatozása miatt veszélyes. 1925-ben Olajtanyánál emiatt gátszakadás is történt. A szabályozás, illetve a töltések kiépítése után is csak kevéssé beágyazott a meder, mely a hullámtérrel együtt fokozatosan emelkedik a hordalék-lerakódás miatt. A Berettyó Szeghalom alatti torkolatától a Kismarja feletti országhatárig terjedő magyar szakaszán a régi kanyargós meder megrövidítésére oly sok átmetszés készült, hogy a magyar szakasz ma már védtöltések közé fogott mesterséges folyómeder.
