Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
V. Dobos István–Knézy László–Petényi Oszkár–Szőnyi István: Folyószabályozás és a Balaton szabályozása
142 vízgazdálkodásunk szamokban Vízjárása igen heves. Hordaléka az országhatártól lefelé fokozatosan kisebbedé szemnagyságú kavics; csatornázott alsó szakaszán már iszaplerakódás észlelhető. A jéaíárás a szűk árvízi meder és a sok híd miatt kedvezőtlen; a torlódásokat gyakran robbantásokkal kell megindítani, A /oly ószabályozási munkák terjedelme csekély. A meder fenékszint •süllyedésének ellensúlyozására a torkolatnál vasbeton bukógát, a sonkádi osztó zsilipnél és két hídnál vegyes anyagú (kő, rőzse) kisebb fenékvízlépcső épült. Három helyen készült rövid partvédő-mű, összesen 210 m hosszban. Hasonló munkák végzésére a jövőben is szükség lesz. A Szamos A magyar szakasz hossza 52,4 km, mely töltések között folyik. Az országhatáron kívüli nagy esésű folyó-szakasz heves víz járású, a kisebb esésű magyar szakasz viszonylag nyugadtabb vízjárású. A magyar szakaszon a kisvíz esése 23 cm/km. Az egészségesen kialakult szakaszokon az átlagos mederszélesség az 1871-ben rögzített 0 vízszint síkjában 60—70 m-re, telt medernél 150—180 m-re tehető. A Szamos nagyesésű felső folyó-szakaszáról nagytömegű agyagos-márgás hordalékot szállít, melynek sárgásbarna színező hatására Vásárosnaménytől lefelé „szőke” lesz a Tisza. A vízhozam és a hordalék arányát tekintve, a.Szamos JdapyaroKiúíg.kghonlalélyo- sabb folyója. A Vízrajzi Évkönyv adatai szerint az iÖáTT^vDen a közepes "'hordalék- Töménység 568 g/m3 értékével az ország összes folyói között messze kimagaslóan a legnagyobb volt. Ugyanez az érték a Tiszán Tivadarnál 120 g/m3 volt. Az 1957. évre vonatkozó közepes lebegtetett hordalékmennyiség 1104 000 m3/év, ugyanez Tivadarnál 806 000 m3/év. A görgetett hordalékra vonatkozóan nincsenek részletesebb adataink, de a jelentős mennyiséget dokumentálja az, hogy Csengéién kaviesteimelő vállalat működik az itteni aprószemű kavics kitermelésére. Lejjebb a folyó hordaléka éiesszemű, majd fokozatosan finomabbá váló homok. Jégjárás szempontjából a mederviszonyok nem kedvezőek. Gyakran képződnek jégtorlódások egyes elszélesedő, zátonyos szakaszokon, így pl. a csengeri, valamint a matolcsi híd fölött, a matolcsi 8 km hosszú átvágás alsó végpontján, valamint a tiszai torkolatnál és a közelében levő ún. gerebsei éles kanyarulatnál. A lolyószabálvozási munkák rendszeresebben a múlt század 50-es éveiben kezdődtek meg, elsősorban az árvizek lefolyési viszonyainak megjavításéra. A magyar szakaszon 22 átmetszés készült el, összesen kb. 26 km hosszban. Közülük a leghosszabb a cégény—tunyogmatolcsi átvágás (8 km), melynek holtkanyaia mintegy 25 km hosszéi. A középvízi szabályozás érdekében kőszórásos vagy rőzsepokrócos, egyes helyeken rőzserakatos partvédő-művek készültek, melyeknél a partoldali rézsű védelmére rőzse- kerítés, rőzserács közötti kőterítés, vagy egyszerű terméskő-partborítás szolgál. A több esetben alkalmazott terméskődepónia 4—5 m széles, 1 m magas. Az eddig épített 27 partbiztosítás összes hossza 17 230 m, tehát a Szamos folyó magyar szakaszának mintegy harmadrésze. A Bodrog Az Ondava—Tapoly, Labore, Ung és Latorca vizeit gyűjti össze még csehszlovák területen és Felsőbereckinél lép hazánk területére. A magyar szakasz hossza 50,1 km, melyből 9,7 km magyar—csehszlovák közös határszakasz. A Bodrog kisvízszin esése magyar területen km-ként 6 — 7 cm, átlagos árvízszin esése pedig 2,3 cm/km; Árvizei általában a tiszai árhullámok tetőzése után 2 — 3 napra érkeznek le Tokajba. A magyar szakaszon a meder jól beágyazott, talaja kötött, a medervándorlás nem jelentékeny. Hordaléka általában finom, homokos iszap, azonban néhány jobboldali hegyvidéki patak TörköTáta alatt nagyobb szemcséjű kavics is található. A tiszalöki duzzasztás hatására a hordalék-lerakódás az utóbbi években megnövekedett.
