Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
V. Dobos István–Knézy László–Petényi Oszkár–Szőnyi István: Folyószabályozás és a Balaton szabályozása
140 VÍZGAZDÁLKODÁSUNK SZÁMOKBAN A mederszélesség telt medernél Tiszafürednél 200 m, Szolnoknál 130 m, Csongrádnál 140 m, 0 víz síkjában 140 m, 120 m, illetve 115 m. | A partok magassága a 0 vízszint felett 5,80—6,50 m között váltakozik. S Vízjárása a rendkívül kis esés miatt lassú. Az árhullámok levonulása hetekig íúzódhat. A folyó hordaléka változó. Tiszafüred környékén érdes szemcséjű homok, az alatta levő szakaszon azonban már iszapos, finomabb homok. A jégjárás nem veszélyes, bár az élesebb kanyarulatokban, így a 308 fkm-nél a martfűi hajlatnál, 342 fkm-nél Szajolban, valamint a 358 fkm-nél Keskenydülőben a jég sokszor megáll és torlódik, komoly torlaszok azonban nem képződnek. A folyóba beépített nagy műtárgy nincs; a tervezés alatt álló második tiszai vízlépcső Tiszabura felett a 398,5 fkm-nél épül meg. Tiszaörvénynél a balparton az 1940-es években vízkivételi mű épült az őrvényi öntöző-rendszer részére. A múlt század közepén megkezdett nagyvízi szabályozás során 16 db, újabban 3 db, összesen tehát 19 db átmetszés épült a Tiszafüred—Csongrád közötti szakaszon, összesen 25 408 fm hosszbam. A levágott kanyarok hossza kereken 160 km-t tett ki. Az átmet- szési munkák eredményesek voltak, a meder jól beágyazódott. A szakadó partok megkötésére végzett, és ezzel a medervándorlást megakadályozó középvizi szabályozás tulajdonképpen csak 1940. után folyt. Ezt megelőzően még az 1900-as évek elején beindított inokai gázló rendezésével megkezdődött a kisvízi szabályozás, éspedig olcsó rőzseművekkel, iszapoló rőzsesátrakkal, sövényekkel, rakott rőzse- műből készült sarkantyúkkal, kotrásból kikerült anyag felhasználásával, a hajózási viszonyok tekintetében igen jó eredménnyel. A partvédő-művek lábazati kőszórásból, rőzsepokrócból, kőburkolatból készültek. A Tiszafüred—Csongrád közötti szakaszon eddig megépített partvédő-művek összes hossza 34,5 km, gázlóberendezés összesen 38,8 km hosszban volt. A Tiszafüred—Csongrád közötti Tisza-szakasz Csongrád—Tiszabura között a szolnoki vízmérce 180 cm-es vízállásáig, Tiszabura—Tiszafüred között pedig szolnoki 0 víznél magasabb vízállásnál -— hajózható. A Szolnok feletti és alatti szakaszok gázlómélységeinek tartósságát a 22. táblázat, mutatja. 22. táblázat A Szolnok feletti és alatti Tisza-szakaszok gázlómélységeinek tartóssága Szakasz Év, 24 22 20 18 16 14 12 10 8 időszak dm-es és kisebb mélység időtartama napokban Szolnok 1957. 112 . 104 88 72 52 27 9 1 felett 1949—1956. 97,8 92,9 87,1 77,2 64 50,2 33,1 14 4,8 Szolnok 1957. 67 50 42 12 2 alatt 1949—1956. 82,4 75,4 65 52,9 37,2 21 2 13,8 3,1 0,2 1957-ben a Szolnok feletti szakaszon 16 helyen mértek gázlót. A legrosszabb gázlóban az aranyosi saroknál (421—420 fkm) 12 dm volt a legkisebb mélység. Itt 88 napon át volt 20 dm-nél kisebb mélység. A Szolnok alatti szakaszon 1957-ben 22 helyről jelentettek gázlót. A legkisebb mélység 16 dm, a gyomai saroknál (255—253 fkm) és a Maros-torok alatt (173,5 fkm) volt. Ezeken a helyeken 20 dm-es gázló mélységet 42 napon át mértek. Rendszeres személyhajó-forgalom Tiszabura—Csongrád között van, míg teherforgalom csak az őszi idényben bonyolódik le kender, len, cukorrépa szállítással. Évközben a folyamszabályozási munkákhoz szükséges terméskövet és rőzseanyagot szállítanak víziúton.
