Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
V. Dobos István–Knézy László–Petényi Oszkár–Szőnyi István: Folyószabályozás és a Balaton szabályozása
FOLYOSZABALYOZÁS ÉS a BALATON SZABÄLYOZASA 129 A felsődunai középvíz-szabályozási munkálatok keretében szabályozták. Alapelvül tűzték ki, hogy — a hajózás érdekében — a Duna-ágba kisvizeknél 64 m3/sec víz- mennyiséget tudjanak bevezetni, nagy vizeiméi pedig csak annyi víz jusson be, amennyi a természetes partok között elfér. Az 1897. évi árvíz alkalmával 85 cm/km esés mellett 268 m3/sec vízmennyiség folyt le. A vízmennyiség szabályozására épült 1908-ban a rajkai zsilip, amelynek két 10 m széles, betétgerendákkal fokozatosan zárható nyílása van. Ideiglenes műnek szánták, úgy építették meg, hogy a műtárgy majd egy hajózsüip felső fője lehessen. A rajkai-zsilip és Vének közötti szakasz abszolút esése 16,5 m. Ez lehetőséget ad vízerő-hasznosítással és öntözéssel egybekapcsolt hajóút kiépítésére. A Vének—Győr közötti szakasz (1,0—14,0 fkm) hajóforgalma 1945-ig jelentős volt, a háború után azonban nagyon lecsökkent. A szentendrei Duna-ág Az 1692 fkm-nél ágazik ki a Duna főágából, és az 1657 fkm-nél torkollik ismét a főágba. Hossza 32 km. Kanyargós közép-szakasz jellegű. Szélessége lényegesen kisebb, mint a főágé, hajózási mélységek szempontjából csaknem olyan lehetőségeket biztosít, mint a váci Duna-ág, kanyarulatai kisebbek. Ezért a nemzetközi hajóút a Duna főágában a váci Duna-ágban vezet. Szabályozási művei nincsenek, csupán néhány helyi jelentőségű partbiztosítés épült. A helyi forgalom számára 10 hajóállomása és 6 ldépített rakodója van. A hajózási idényben 7 villanó lámpával felszerelt parti jelző, 1 lámpás úszó és 26 időszakos úszó üzemel. A soroksári Duna-ág A budapesti Duna-szakaszból délen az 1642. fkm-nél ágazik ki és Tassnál az 1586. fkm-nél egyesül újra a Dunával. Teljes hossza 58 km. Mindkét végén hajózsilip van. Felső végén vízerőmű épül, az alsó az 1956. évi árvízkatasztrófa alkalmával elpusztult. A felső, vagyis a Kvassay hajózsilip hasznos hossza 75 m, szélessége 10 m, küszöbmagassága 94,00 m, A Dunán e helyen a DB hajózási kisvízszint 97,08 m. A Dunaág üzemi vízszintje 97,00 — 96,80 m szint között ingadozik, a vízszint esése az 58 km hosszon összesen alig 2 — 3 cm. A tassi hajózsilip hossza 85 m, szélessége 12 m, küszöbmagassága a Duna-ág felől 92,40 m, a Nagy-Duna felől pedig 89,90 m. Itt a Duna hajózási kisvíz- szintje 92,84 m. A Kvassay-zsilip és a 37 fkm között 30 m széles kotrott árokban vezet a hajóút, innen az 54 fkm-ig 70 m-re szélesedik ki. A hajóútban a vízmélység a Duna-ág üzemi vízszintje alatt a kotrott északi szakaszon az erős feliszapolódás miatt gyakran csak 20 dm, a 37 fkm és a tassi zsilip között pedig 30 dm-nél mindenütt nagyobb. A soroksári Duna-ágban a í erencvárosi Helyi kikötő rakpartján kívül 14 kiépített hajóállomás van, személyhajók számára. A hajóútkitűző szolgálat 29 db „Vigyázz” jelet helyez el és tart karban. A Rába A folyamszabályozási szakágazat kezelésébe a Sárvár alatti 84 km hosszú szakasz tartozik. Hordalékkúpon folyik, de alsó-szakasz jellege megszűnőben van, kezdi beágyazni magát, így kanyargós közép-szakasz jellegű. A meder Sárvár (84.fkm) és Ragyogó (69,5 fkm) között mélyen beágyazódott, a Nicki duzzasztó (65,5 fkm) nem enged ugyan változást, de alatta ismét beágyazódás, az eséstörés táján Marcaltő (37,5 fkm) alatt pedig meder-emelkedés tapasztalható. Felső szakaszán a hordalékmozgás igen élénk. Sárvár és Marcaltő között árvízkor az iszaptartalom eléri a 12,2 kg/m3-t is. A zátonyokat néha egyetlen árhullám 20—30 cm vastag kavicsréteggel borítja be. Rábacsécsény (20,6 fkm) alatt a kavics fokozatosan eltűnik, és a Marcal torkolata felett már csak homokot mozgat a folyó. A folyó vízjárása heves. Árhullámai a hegyvidéken lehulló esők nyomán néhány napig tartanak, csak a márciusi hóolvadáskor vannak tartósabb magasvizek. Jégtorlódások gyakran fordulnak elő, de árvízveszélyt nem jelentenek. Vízjárását befolyásolják 9 Vízgazdálkodásunk számokban
