Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
V. Dobos István–Knézy László–Petényi Oszkár–Szőnyi István: Folyószabályozás és a Balaton szabályozása
120 VÍZGAZDÁLKODÁSUNK SZÁMOKBAN 4. láblázat A Közép-Duna lontosabb vízmércéinek adatai A vízmérce helye (község, fkm) Vízgyűjtőterülete, km2 0 pont magasság (orsz.) m A. f. 1947—19561. KV KÖV NV LKV LNV LNV jeges DB hajózási KV 1947—1956. évi vízhozam KQ, KÖQ, NQ cm m3/sec Pozsony 107 107 1947. XI. 2. 560 1868,8 131 290 129,22 344 984 1954. VII. 15. 201 1950 984 10910 Gönyü 7 7 1947. X. 11. 1791,3 150 262 106,88 258 774 1954. VII. 16. 115 774 Komárom 22 22 1947. XI. 5. 1768,3 151 520 104,56 270 751 1954. VII. 17. 135 751 758 1876. II. 23. Nagymaros 33 33 1947. XI. 4. 590 1694,6 183 262 100,06 221 641 1954. VII. 18. 2260 640 763. 1876. II. 25. 7980 Budapest 51 51 1947. XI. 6. 530 1646,5 184 767 95,65 299 805 1954. VII. 18. 160 2240 803 867 1876. II. 26. 8000 Dunaföklvár 13 13 1947. X. 15. 1560,6 191 095 89,58 216 673 1897. VIII. 10. 97 651 924 1956. III. 8. Baja 74 74 1947. XI. 9. 1479,7 207 947 81,72 371 912 1954. VII. 23. 229 912 1037 1956. III. .14. Mohács ' 82 82 1947. XI. 8. 630 1446,8 208 822 79,88 402 924 1954. VII. 23. 236 2260 1 924 1010 1956. III. 13. 8750 Hordalék-viszonyok A Felső-Duna fő jellegzetessége az erős hordalékosság. Az ausztriai szakaszról évi átlagban 400 000—600 000 m3 durva kavicshordalék érkezik erre a szakaszra. A lebegtetett hordalék árvízkor jelentékeny mennyiségű, azonban jelentőségében általában háttérbe szorul a görgetett hordalék mögött. Az eddigi vizsgálatok a lerakódó hordalékmennyiség tekintetében eltérőek, de abban megegyeznek, hogy több százezer m3-re tehető az a lerakódó hordalék-mennyiség, amelynek hatására az 1829—1791 fkm-ek közötti Duna-szakasz állandóan feltöltődik, és ezért a vízszintek magassága is itt állandóan emelkedik. (Évente 1,6—3,5 cm-rel, 25 év alatt 13—73 om-t emelkedett a középvíz.) Az Ipoly torkolatától (1708 fkm) az 1702 fkm-ig terjedő szakasz fel sem töltődik, nem is mélyül. A folyam az ideérkező Garam- és Ipoly-hordalékot feldolgozza és elszállítja. Ez alatt Visegrádig, az 1695 fkm-ig határozottan bevágódó, mélyülő szakasz - jellegű. Ezt követően több a hordalék, mint amennyit a folyó el tud szállítani, és Nagymaros alatt hordalékát kezdi lerakni. A szentendrei Duna-ág kiágazásánál (1692 fkm) árhullám érkezésekor a víz a mellékágba nyomulva sebességéből veszít, ezért hordalékának egyrészét leejtve ún. rekesz- zátonyt épít.
