Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
V. Dobos István–Knézy László–Petényi Oszkár–Szőnyi István: Folyószabályozás és a Balaton szabályozása
FOLYÖSZABÁLYOZÁS ÉS A BALATON SZABÁLYOZÁSA 119 3. táblázat A Duna partjainak megoszlása a parti államok között 3 Állam Szakaszhatárok Part-szakasz hossza, km Százalékos megoszlás Távolság Szulinától, km bal part jobb part együtt bal part jobb part Németország forrás 2860 2860 Pássá u 634 1292 22,6 2226 Jochenstein 658 ! 2202 Ausztria Passau 2226 Jochenstein 675 11,8 2202 Dévény 322 1880 Pötschen 353 1873 Csehszlovákia Dévény 1880 Pötschen 195 3,4 1873 Rajka 23 1850 Ipoly-torok 172 1708 Magyarország Rajka 1850 Ipoly-torok 692 12 2 1708 Kölked 275 417 1433 1433 Jugoszlávia Darázs 1433 1433 Bá ziás 358 945 16,5 1075 Tirnok-torok 587 846 Bulgária Timok-torok 399 7,0 846 Kalimok 399 447 Románia Báziás 1075 Réni 942 133 Kalimok 1389 24 2 447 Szulina 447 0 Szovjetunió Réni 133 133 2,3 133 Vilkov 1 o! összesen : 2860 2860 5720 100,0 3. Dunaföldvár—országhatár (1560—1433 fiún) között a folyam általában „kanyargós”, közép-szakasz jellegű. A paksi (1532 fkm) és a bátai (1465 fkm) lcszpartoknál némi bevágódás, a Fájsz (1508 fkm) feletti és a báta—bari (1465 —1454 fkm) szakaszon szétágazó jellegre való bajiam is mutatkozik. Számottevő mellékvíz e szakaszon nincs, a víztömeg megközelítőleg állandónak vehető. Hidrológiai adatok A jellemző vízjárási és vízhozam-adatokat a vízmérce-állomásokról készített kimutatás tartalmazza (4. táblázat). Az esésviszonyokra a hordalékmérő állomások adatainak összefoglalása ad tájékoztatást (5. táblázat).
