Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
V. Dobos István–Knézy László–Petényi Oszkár–Szőnyi István: Folyószabályozás és a Balaton szabályozása
FOLYOSZABÄLYOZAS ÉS A BALATON SZABÁLYOZÁSA 117 ellátó vízügyi igazgatóságok 1. táblázat Tisza-völgy Tisza: Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság (758—550 fkm) Miskolci Vízügyi Igazgatóság (550—434 fkm) Szolnoki Vízügyi Igazgatóság (434—'253 fkm) Szegedi Vízügyi Igazgatóság (253—158 fkm) 208 km 116 km 181 km 95 km Tisza összesen : 600 km Mellékfolyók: Túr : Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság Szamos : Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság Bodrog : Miskolci Vizügyi Igazgatóság Hernád : Miskolci Vízügyi Igazgatóság Sajó : Miskolci Vízügyi Igazgatóság Berettyó : Debreceni Vízügyi Igazgatóság Hortobágy—Berettyó-csatorna : Gyulai Vízügyi Igazgatóság Sebes-Körös : Gyulai Vízügyi Igazgatóság Fekete-Körös : Gyulai Vízügyi Igazgatóság Fehér-Körös : Gyulai Vízügyi Igazgatóság Kettős-Körös : Gyulai Vízügyi Igazgatóság Hármas-Körös : Gyulai Vízügyi Igazgatóság Maros : Szegedi Vízügyi Igazgatóság 29 km 52 km 50 km 119 km 132 km 77 km 25 km 59 km 22 km 10 km 37 km 91 km 50 km Mellékfolyók összesen : 753 km Tisza-völgy összesen : 1353 km A Duna folyam hossza a forrástól a torkolatig (Sulina) 2860 km, vízgyűjtő területének nagysága 817 000 km2, vagyis Európa területének kereken 8%-a. Nyolc állam területét metszi, vagy határolja ; kifejezetten nemzetközi folyam. A Duna hosszának a parti államok közötti megoszlását külön táblázat tünteti fel (3. táblázat). A Dunát általában három szakaszra osztják. A Felső-Duna Dévényig, a Morva folyó torkolatáig terjedő szakasz, folytatásában a középső, a Kárpátok medencéjébe eső szakasz a Közép-Duna, a Vaskaputól — vagyis ahol a folyam elhagyja a Kárpátok ívét — a torkolatig húzódó szakasz pedig az Alsó-Duna. A Közép-Dunát, amely országunkat elsősorban érdekli, szintén három részre tagoljuk. Felső-Dunának nevezzük a Dévény és Gönyű közötti, Közép-Dunának a Gönyütől Báziásig terjedő, Aldunának pedig a Báziástól Vaskapuig húzódó szakaszokat. A folyam magyarországi szakasza 1850 fkm-nél, Rajkánál kezdődik és az 1433 fkm-ig tart, 417 km hosszú. Ebből a magyar—csehszlovák határszakasz, amely az országhatárnál (1850 fkm) kezdődik és az Ipoly folyó torkolatáig (1708 fkm) tart, 142 km hosszúságú. Felső-Duna (Országhatár—Gönyü, 1850—1791 fkm) A Duna áthaladva a dévényi kapun, a Kisalföld mély medencéjébe érkezik, hordalékának tetemes részét lerakva nagy hordalékkúpot épített, amelynek csúcsa Pozsony- nál van, alapja pedig Győr—Gönyü—Guta irányába esik. Ebbe a hordalékkúpba vágta be a Felső-Duna ágakra szakadozó medrét. Jelenleg mederfeltöltődés van folyamatban, aminek egyik főoka a Szapnál (1810
