Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
IV. Tóth Géza: Belvízvédelem
112 VÍZGAZDÁLKODÁSUNK SZAMOKBAN A belvízrendezés perspektivikus fejlesztése A fejlesztés két irányú, egyrészt a gyakorlati fejlesztés alapját képező tudományos kutatás, másrészt a tervszerű építés. Tudvalévőén belvízrendezési kerettervünk, mely 1954. évben készült el, megállapította, hogy belvízrendezésünk kiépítettsége 20 1/sec km2 fajlagos teljesítményű, és azt a mezőgazdaság 14 napos elvezetési igényeinek megfelelően 40 1/sec km2 átlagos fajlagos teljesítményre kell kiépíteni. Ez a mérték gyakorlatilag azt jelenti, bogy a belvízrendezési csatornahálózatot 1 km/km2 fajlagos sűrűségűre kell kiépíteni, ami kereken 16 000 km új csatorna-hosszat jelent. Belvízátemelő szivattyútelepeink kapacitásét a 20 000 km2 kiterjedésű, főleg szivattyúzás útján mentesíthető öblözeteknél átlagban 35 1/sec km2-re kell fejleszteni, ami 700 m3/sec összes szivattyúzási kapacitást igényel. A meglevő 424 m3/sec teljesítő képességen felül tehát még 276 m3/sec szivattyúzási teljesítő képességet kell létesíteni. Ezek a munkák mennyiségileg mintegy 93 000 000 m3 földmozgatást, 600 000 m3 betonmunkát és megfelelő gépi berendezést jelentenek mintegy 3 milliárdnyi beruházási költséggel. Ezt a távlati tervet teljesen gyakorlati megfontolások és normatívák alapján állították össze, és egyedül a keretterv fejlesztési előirányzatára támaszkodik. A mezőgazdasági kultúra belterjesebbé alakítása, a fejlettebb agrotechnika és a vízgazdálkodási kutatások eredményei új keretterv készítését tették szükségessé. Az új keretterv belvízrendezési részének elkészítésénél bizonyára sok gyakorlati részletkérdés megoldására is tekintettel lesznek, de különösen az alábbi kérdéseket kell megvizsgálni : 1. Helyes e a belvízrendezésnél az eddig követett levezető rendszer alkalmazása, és nem kellene-e jobban figyelemmel lenni a szükséges talajvízgazdálkodási irányelvekre, a vizek jobb kihasználására irányuló visszatartó és tározási rendszerre, vagyis belvízgazdálkodásra ? 2. Mennyiben használhatók fel a minta-belvízöblözetekben szerzett megfigyelések, észlelések és mérések a realitást megközelítő fajlagos lefolyás megállapításánál ? 3. Milyen összefüggés van a fajlagos kiépítettség mértéke és a fokozottabb belvíz- védekezési felkészültség között. 4. A fejlesztés mértékének gazdaságossági vizsgálata. Az OVF belvízvédelmi csoportja a tervezés, a fejlesztés és belvízvédekezés érdekében, az igazgatóságoktól beérkezett idevonatkozó jelentések, szakirányítási és felügyeleti tapasztalatok alapján adatgyűjtést, rendszerezést, kiértékelést és feldolgozást végez a belvízrendezési mutatók pontos megállapítására. A belvízi elborításoknak kitett területeken a termelés bizonytalan, és a gyakori vízborítások következtében a talaj minősége is állandóan romlik. Az ilyen területeken elérhető terméseredmények kisebbek, mint az elborításoktól mentes talajoknál. E talajok minőség javítása csak akkor eredményes, ha belvízrendezés útján mentesülnek a vizek káros hatásától. Az alábbiakban a belvízi elborítésok kártételeit szemléltetjük, az 1940—1943. évekre terjedő nedves periódusok belvízi elborításaival és a károk összegével: Az elborítások okozta kár globális értéke az egész periódusra 3 050 000 000 Ft volt, ami 152 500 vagon búzatermés-kiesésnek felel meg. Belvízkárok 1940. évben az elborított terület 1941. évben az elborított terület 1942. évben az elborított terület 1943. évben az elborított terület 1 530 000 kh 861 000 kh 1 517 000 kh 78 000 kh
