Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)
IV. DETERMINISZTIKUS TÁROZÓELMÉLET
55 terveznek és megépítenek, akkor a tározó determinisztikus méretezése négy lépésben történik: 1. A méretezés szempontjából kritikus esetben történő vizeresztés rögzítése, az alvizi mederszakasz (meglévő vagy tervezendő) kiépítési vízhozamával összhangban. 2. A méretezés alapjául szolgáló árhullám előállítása. 3. A tározó árvíz idején érvényesítendő működési rendjének rögzítése. 4. Az 1-3. alatti információk segítségével a tározó méretezése. Az 1. ponttal kapcsolatos gondolatokat a fentiekben már kifejtettük; a méretezés alapjául szolgáló árhullám meghatározásával (2. pont) a következő szakaszban foglalkozunk .A különböző tározó-működési szabályokat (3. pont) a tározó méretezéssel (4. pont) foglalkozó további szakaszokban mutatjuk be, minthogy e szabályok a II.2 alfejezetben mondottak szerint a tervezési folyamat alkotórészei ill. paraméterei. IV.3.1 A méretezés alapjául szolgáló árhullámok előállítása IV.3.1.1 Bevezetés A tározóméretezés alapjául szolgáló árhullámokat a gát- szelvényhez tartozó vízgyűjtőre jellemző hidrológiai információkból kell előállítani. Ritka kedvező esetekben közvetlenül a tervezett gát szelvényére vonatkozó hidrológiai észlelési a- datok állnak rendelkezésre. Az esetek zömében azonban nincsenek épp e szelvényre vonatkozó információink, helyettük a vízgyűjtő más pontjaira vonatkozó vagy szomszédos területekről származó adatokkal kell beérnünk. Néha csak csapadékadetaink vannak, de az is előfordul, hogy még a szomszédos vízgyűjtőkből sincsen semmilyen adatunk.
