Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)

IV. DETERMINISZTIKUS TÁROZÓELMÉLET

53

Mesterséges tározók esetében e (4.15) egyenlet első tagja általában elhanyagolható. Ezzel e (4.15) egyenlet

K,m . A1"-1 ♦ A - I (4.16)

A dt

alakúvá, vagyis ismét a (4.12) egyenletté válik.Általában azonban még ez az egyenlet is csak egyszerű esetekben (pl. konstans 1^ hozzáfolyés esetében) oldható meg.

Mint ahogy hasonló feladatok esetében gyakran történik, a mérnök itt is a differenciálegyenletnek differenciaegyenletekkel való helyettesítésével segit magán. Az utóbbiak számértékei diszkrét At, 2Z\t, 3^St, stb. lépésközökben a számológépen

iterációval számíthatók.

Ilyenfajta számításra példát a IV.3.2 fejezet tartalmaz.

ív.3 árvízi tározók determinisztikus méretezése

Az árvízvédelem egyike az éppen Közép-Európa sűrűn lakott területein különösen fontos vízgazdálkodási feladatoknak .A többnyire folyóvölgyekben települt városok lakosságának rohamos gyarapodása miatt az ide összpontosult emberéletek és anyagi javak árvízi veszélyeztetettsége egyre összetettebb problémát jelent. Ennek megoldására két megoldás kínálkozik, amelyek vagy alternatívákként, vagy együttesen valósíthatók meg:

1. A városok árvizmentesltése vízépítési beavatkozásokkal (töltésezéssel, duzzasztómüvek és órvizelvezető csatornák építésével, stb.).

2. Teljes vízgyűjtők árvízvédelme, árvízi tározók vagy tározócsoportok építésével.