Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)
IV. DETERMINISZTIKUS TÁROZÓELMÉLET
49 lineáris tározóegyenletet kapjuk. Ennek az elsőrendű differenciálegyenletnek a j< állandó tényezőt ás a V integrálási változót tartalmazó megoldása: (t'to'> t (t-j K C . " K ~ A(t) = A(t ) e + J iCr) . — . e dl (4.7) Itt A(t ) a t időpontban történő vizkibocsátás értéke. Az el- O 0 ső összeadancfó a tározó egyszerű kiürülésé folyamatát irja le, ha a t időpontban So a K . A(tQ) vizmennyiség van benne és t * t~ után nem kap vizutánpótlást, 7V A t —»-=>■=- átmenettel, továbbá a t - L = t' koordináta- transzformációval a (4.7) egyenlet A(t) lile tve A (t) i(t-t')-t '/K a dt' (4.8) alakúvá lesz. A (4.8) egyenlet a hidrológiában(pl. az egységnyi árhullám elméletben) jólismert integrál, amelynek magfügg- * t * /K vénye, —. e ' egyenlő a ’lineáris tározó’-ból álló rendszer kimeneti impulzusával. Ezen összefüggések részletes értelmezése és megvitatása az irodalomban olvasható [BECKER/GLOS 1969; PLATE 1972(b)] . A lineáris tározónak fontos szerepe van a hidrológiai matematikai modellek (pl. a Docge-, a Nash- és a Kalinyin/Miljukov féle modellnek) a felépítésében. Különösen a - sorban vagy párhuzamosan kapcsolható, - lineáris tározócsoportok esetében vált be jól, esetenként egy átmeneti tag beiktatásával. A (4.5) egyenlet szerint tehát a lineáris tározó feltétele:
