Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)
IV. DETERMINISZTIKUS TÁROZÓELMÉLET
45 A biztonsági magasság a tározó szélhatás, hullámzás, viz- szin-kilendülés és váratlanul nagymértékű gátsüllyedés okozta túlcsordulását hivatott megelőzni. Az átlagos völgyzárógát műtárgyai: a fenékkiüritő (a tározó kiürítésére), az üzemi kiürítő Ca vizeresztések szabályozására) és az árvizlebocsátó. Ha-a tározó csak árvizvédelmi rendeltetésű, az árvízvédelmi tér a hasznos tározóteret is magában foglalja, mig a vastartalék és a holttér, valamint gyakran az üzemi kiüritő is, elesik. Az utóbbi időben azonban tájvédelmi és üdülési szempontok miatt az árviztározók esetében is egyre többször kivánnak állandó duzzasztási szintet.amelyhez megfelelő tározótér és Esetleg a nyári és a téli viszonyokhoz igazodva más-más) üzemi műtárgyak is szükségesek. A rendkívüli duzzasztási szint alatti tározótérfogatot “maximális tározóképességnek" nevezik és Sraax-mal jelölik,vagy pedig “tározókapacitás"-nak nevezik és k-val jelölik. Tervezési szempontból a tározókapacitáson kivül az egyes tározótelt3égekhez tartozó vízállásoknak van még Jelentősége, mivel ez határozza meg a gátmaga3Ságot és a gátszerkezet térfogatát. A tározótérfogat és a vízállás kapcsolata a topográfiai adottságok miatt nem lineáris. A vizállás és a tározótérfogat ill. a tározófelület közötti tipikus kapcsolat a IV,2 ábrán látható, amely a Lahn egyik mellékfolyóján lévő árviztározó un. tározási jelleggörbéit mutatja be. Sok tározóra kimutatták, hogy a tározótérfogati görbe parabola-alakú. Matematikai alakban: S a a . h ^ ahol S = a tározóban lévő viz térfogata h =■ a vízállás fenákszint fölötti magassága b = kitevő (gyakran - h 2) .
