Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)

III. A TERVEZÉS HIDROLÓGIAI ALAPJAI

38 zonban nem ez, hanem a csapadék (és esetleg a hóolvadás) ldő- függvénye, mint bemenő adatsor az Ismeretes, Egész sereg olyan matematikai-hidrológiai modell ven, amely a hidrológiai rend­szerben lejátszódó folyamatot a keresett Jellemző szempontjából kielégítően szimulálni tudja. E módszerekben megát a rendszer viselkedését egy matemati­kailag kezelhető rendszeriüggvény (pl. az egységnyi árhullám) fejezi ki. Igen sok kipróbált modellkoncepció létezik, mint pl, NASH (1957), DOOGE (1959), DISKIN (l964) modellje, az egység­nyi árhullám módszere, a “Stanford Watershed Model" [CRAWFORCy LINSLEY 1966] , a HYREUN-raodell [SCHULTZ 1964; MIDGLEY/SCHULTZ 1965; SCHULTZ 1965, 1968(a), 1968(d3. E modellek közös sajá­tossága, hogy paramétereiket először az észlelt csapadék- á* vizhozamadatokból, lehetőleg optimálisan kell meghatározni [lB- BITT/O'OONELL 1971] . Miután ezzel megtörtént a rendszer azono­sítása, a rendszerfüggvény és a bemenő adatok (pl. előre adott valószínűségű csapadékártékek) segítségével előállítható a ke­resett rendszerkimenet (pl. a fenti csapadékhoz tartozó vizhp- zam-időfüggvény). Az igy meghatározott időfüggvények aztán a tározók tervezésében méretezési értékekként, a tározók üzemelé­sében pedig szabályozási értékekként használhatók fel. Hasonlóképpen egy folyószakasz is tekinthető hidrológiai rendszernek. A rendszer bemenete ekkor pl. a valamelyik vizmér- ceszelvényben észlelt vizhozam-időfüggvény, a keresett rendszer- kimenet pedig egy lejjebb lévő elzárási szelvény megfelelő viz­hozam-időf üggvénye . A méretezési értékek kiszámitáse ekkor az un. "flood routing" módszerekkel végezhető el, amelyek az ár­hullámoknak a mederben való levonulását számítják. Elég,ha csak megnevezünk néhány ilyen eljárást: a Muskingum-módszert [USGS 1960] , a Kalinyin-Miljukov-módszert [ROSEMANN/VEORAL 1970] , a kinematikus hullám módszerét [BECKER 1969] és a közvetlen rend­szerfüggvényt ['WITTENBERG 1973] . A rendszerhidrológia módszere­iről KRAI3ENH0FF van der LEUR (l966) és BECKER/GLOS (l969) irt összefoglaló müvet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom