Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)
III. A TERVEZÉS HIDROLÓGIAI ALAPJAI
III. A TERVEZÉS HIDROLÓGIAI ALAP3AI A vízgazdálkodási rendszerek [DOOGE 1972] , különösen pedig a tározók tervezése és üzemelése számára a hidrológiai adatok döntö jelentőségűek. Ezért szükséges, hogy legalább egy fejezetet szenteljünk a hidrológiának, legalábbis amennyire ez a viz- gazdálkodási tervezési eljárások szempontjából érdekes. A tervezés hidrológiai alapjainak témaköre egyébként önmagában is elég anyagot tartalmazna ahhoz, hogy megtöltsön egy terjedelmes könyvet, amint ezt VEN TE CHOW 1964-ben kiadott “Handbook of Applied Hydrology” c. könyve is bizonyltja. Ma már a mérnöki hidrológia kérdéseiről is bőséges nemzetközi szakirodalmunk van [LINSLEY et al. 1949 és 1958; KARTVELIS— VILI 1967; YEV3EVICH 1972(a) és (c); SZ0K0L0VSZKI3 1968; WISLER/ 3RATER 1959; BECKER/GLOS 1969; DFG 1972 és 1974; SCHULTZ 1967(a) és (b), 1968 (a)-(d), 1969, 1972(b)], Ezért itt beérjük azzal, hogy csak a tározótervezés szempontjából lényeges néhány alapvető hidrológiai tényezővel foglalkozunk. III.1 A KIINDULÁSI HIDROLÓGIAI ADATOK A legfontosabb kiindulási adatok; a csapadék,a vízállások, a vízhozam, a beszivárgás! hányad és a párolgás. Az ezen alapadatokból meghatározott, a tározótervezés számára fontos származtatott Jellemzők; a vizhozam-időfüggvény, a vizhozamösszegző görw be, a vizhozamkülönbsóg-összegző görbe, valamint a vizhozamtar- tóssági görbe. E Jellemzőket a DIN 4049 (l972) szabvány új kiadása meghatározza. Rajtuk kívül az V. fejezetben meghatározott tározóhatásgőrbének van még Jelentősége,